Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

- 4 — magyar földön azokon az apátságokon át, melyeket II. Géza után III. Béla létesít közvetlenül Franciaországból Egresen, Pilisen, Szentgotthárdon és a Nova Claravallis-ként nevezett Zircen ? Mit érezhettek erre az akkor még oly nyugtalan földre érkező őseink, — nemsokára már Pásztó, Borsmonostor, Kerz, Tapolca, Pozsega, Bélakút, Schavnik, Bélháromkút, Szentegyedsziget, Pornó, Ábrahám látja őket, — akiket Szent Bernát áhítata nevelt arra, hogyan szenteljék meg a földet, hogyan hallgassák a fákat, hogyan ékesítsék fel az imádság égbe könyörgő ivét a lélek szépségeivel, amikor először emelték fel szemük csodálkozásába a ragyogó, de szomorú jelekkel telerótt magyar rögöt, amelyről akkor még nem tudták, hogy mi oly nehéz, fájó és idekötő titok benne ? S amikor először borult rájuk a magyar ég idöállitó merengése, öreges, keleti csendje, s amelytől oly lassú és gyötrődő itt a gondolat mozdulása, ezt talán Szent Bernát szárnyalásával eget járó lelkük eleinte éppen úgy nem értette meg, amint idegen volt előttük a magyar erdők barbár zúgása, köztük bújdosó mithoszok pogányul sötétlő rejtelme. S vájjon mi történhetett a XIII. században nálunk már 28 férfi és 5 apáca monostor cisztercieinek lelkében, akikben a latin és frank vér nemes hevülete, történelmi verőfénye lángolt, akiknek ajkait Szent Bernát vízionárius öntvényü és misztikus édességü szavai ízesítettek meg, akiknek meleg képzeletén ugyancsak Szent Bernát ragyogtatta fel a lovagi eszményt s akiknek múltba visszamerengő emlékezése franciaföldi chanson de geste-k hösiségét ringatta vissza magányos gyönyörűségül, amikor itt, akár mint kódexek csendes névtelenjei, akár mint a királyok kitüntetett bizalmasai először írták be a szépmívü latin betűk halhatatlanságába az eddig még ismeretlen, komortestű magyar szót, először pillantottak vele együtt szenvedő megértéssel a magyar lovagiasság férfias alázatú hallgatásába, és hősi küzdelmébe, a clairvauxi Mária-áhítat gyengédségétől kifinomult szivük először fogadta be és élte át a magyar Mária-tisztelet történelmi megrendüléseit és először hallottak Attiláról, keleti hitetlenek ellen harcoló hős magyarokról és Toldi Miklósról!? Megértettek mindent. S mindazzal, amit magukkal hoztak, meggazdagították és elmélyítették maguk körül az itt talált világot s egyek lettek ezzel a nekik mindent jelentő magyarsággal. Azóta sem szakadtak el többé tőle soha. Hozzátapadtak, magukhoz hasonlították az áldozat és munka minden időkig érvényes lelki honfoglalása és nemzetnevelése jogán. Hogy mit adtak neki, mi az, ami földben, ekében, kaszában, kövekben, fákban, mezőgazdaságban, betűben, gondolatban, szellemben, az élet egész módjában, a műveltség katolicitásában és európaiságában, a lét felfogása méltóságában itt, mint ciszterci szín, erő, vér továbbsugárzó és ömlő láthatatlan fluidumaként él, hat, és mindig jelen van, azt csak részleteiben tudjuk. Vájjon egyáltalában hogyan történt ennek a misztikus, tehát adialektikus ciszterci