Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

- 33 — tengelye egy-egy hullámban csak egyetlen egyszer fordulhat meg körben (4R-ben) precessziós mozgással. Az elektromágneses hullámoknak terjeszkedési £_ sebessége tapasztalataink szerint a fényével azonos. Hullámuknak X hosszát pedig interferenciájuk közvetítésével meg lehet mérni. A bennük rezgő' elektronoknak másodpercenkint végzett rezgések £ számát tehát ®=£X képlettel ki lehet számítani. Az elektronoknak « szögsebessége pedig 4R: X. Meghatározhatatlan marad azonban az elektronoknak a tengelye körüli u> szögsebessége. Utóbbi u. i. éppen annyira meghatározhatatlan, mint aminők általában a természetet alkotó valóság örvényeinek szögsebességei. Az elektromágnességről előadottakat röviden összefoglalva tárgyilagosan azt mondhatjuk róla, hogy az, miként a természetnek valamennyi múló jelensége, szintén a természetet alkotó valóság örvénylő mozgásának egyik jelensége, amely annak energiájabeli átalakulásából származik. Ameddig a természet kutatói a természet jelenségei értelmezésében a természetet alkotó valóságnak örvénylő mozgása helyett másféle mozgást, a valóságnak energiasűrűsége helyett anyagsűrűséget és mozgásmennyiséget, vagy általában józan eszük értelmi tehetségével tárgyilagosan megállapítható fogalmak helyett, érzelmi világuknak szubjektív fogalmait használják, a magyarázatuk éppen annyira lesz bizonytalan, mint amennyire bizonytalanok az ember érzései.