Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1940

- 10 magyarázata. A folytonosan örvénylő valóságban u. i. változatlanul fennálló állandó részecskékre nyilván nem is gondolhatunk sem a fényt, sem más jelenséget alkotóban sem. A színkép keletkezésekor egyidejűleg lefolyó energiaátalakulás oka tehát annak, hogy a színképnek látható színei között meleg, chemiai és élettani sugarakat is észlelhetünk. Tapasztaljuk hát, hogy az örvénylő valóságnak mozgási energiája látható és láthatatlan jelenséggé alakulhat át egyaránt. Viszont tudjuk azt is, hogy a kezünk ügyében lévő látható tömegek mechanikai energiája minden ismeretes energiává alakulhat át. — A szemünket gyönyörködtető, csodálatosan nyugodtnak látszó szép színképben valóban elképzelhetetlen gyors mozgás és gyors energia-átalakulás folyt le. A színkép valóban látható képe a természetet alkotó valóság szakadatlan folytonossággal lefolyó mozgásának és energiabeli sűrüségváltozásának. Ha a színszóró hasábnak két határlapja, amelyeken a fénynek át kell vonulnia, mindenütt ugyanakkora szöget alkot, a fény forrását különféle színekben ugyan, de a maga torzítatlan alakjában kellene látnunk. Minthogy azonban a fényforrás minden esetben tért foglal el, a színkép színei pedig hézagtalanul összefüggők, a fényforrás szomszédos színes képeinek részben födniök kell egymást. (3. ábra.) A fényforrást tehát mindenkor csak keverékszínben láthatjuk. Ezért szoktunk az eredeti fényforrás helyett egy általa megvilágított keskeny rést használni elemzésre használható színkép előállítására, hogy t. i. a színkeveredés benne lehetőleg csekély legyen. A megvilágított rés színképében tehát a résnek színes képei sorakoznak egymás mellé nyilván szintén részbeli födéssel. Egymás mellé állított több fénytörő hasábos műszerekben (spektroszkópokban) a résnek színes képei egyre gyöngülő világossággal mindjobban