Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1940

- 17 ­Ugyanis a mágnestért alkotó elektronnak a fényt alkotó részecskéhez viszo­nyítotott aránylag igen nagy tömege a fényt alkotó részecskét magához kap­csolja. így lesz mindkettó'nek örvénylő' mozgása láthatóvá. Ha a síktükör átlátszó, például egy átlátszó üvegtükör, akkor a fényt alkotó és a tükörre eső valósági részecskéket három csoportra osztva, külön kell szemügyre vennünk. Az egyik csoport ugyanis visszaverődik, a másik elnyelődik, a harmadik pedig irányt változtatva a tükörben tovább halad. Ezúttal csak a harmadik csoportba tartozó részecskékről lesz szó. — A 2. ábrában H H a levegőnek és üvegnek közös határa. Az O pont körül vont két kör azoknak a gömbfelületeknek a papír síkjában fekvő metszetei, amely gömbfelületeket az F fényforrásból O-ra eső fény a két közegben egyszerre támaszt. Az MO = p és M'O p2 küllők hossza arányos a fény terjedési sebességével a két közegben. A közös határt érintő p2 küllőjű O^ kör a megtört sugár irányának meghatározása végett szerepel az ábrában. A megtört sugár iránya ugyanis megegyezik a fénynek a két közegbeli sebes­ségét szemléltető O és & körökhöz vont TT érintő irányával, amely a határra merőleges M' Q egyenes meghosszabbításával a <" (refrakcio) szöget alkot. A megtört sugár iránya tehát OC, mert OC TT. — Az üveg­nek a levegőre vonatkoztatott törésmutatója tehát pi : p2 = pi : p2 £ (3:2). Minthogy továbbá az AB O háromszögben AB O O. [Az O pontban egyszerre támadt két hullámzó mozgás u. i. szintén egyidőben érkezik az A és B pon­tokhoz] és O B pi, O A p 2 oldalak a velük szemben fekvő fR—és

Next

/
Thumbnails
Contents