Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1940
- 17 á sűrű energiának egy része gázak alakjában fölszabadul és megritkul. A meleg tehát szintén az energia megritkulásának jelensége, miként a fény is az. Midőn a tűz melege a gép kazánjának vizéből gőzt fejleszt, szintén energiaritkulást művel. Mikor aztán a gőz a gépnek kis térfogatú hengerébe jut, akkor az benne az energiájával együtt megsűrűsödik és a nyomásával a henger dugattyuját eltolva nagyobb térfogatba jut, tehát ismét megritkul miközben munkát végez. A munka tudvalevőleg csak szubjektív elnevezése a mozgási energiának. Ebben a leírt folyamatban tehát a tüzelőszer sűrű energiájának szereplő része csak közeget változtatott. Az energia u. i. a tüzelőszerből előszőr átment a vízbe, innét a gőzbe, aztán munkába, miközben fölváltva megritkul és megsűrűsödik. Az örvénylő valóságnak mozgási energiája a természet minden jelenségében, miként a leírt esetbén csak közeget változtat. Az energia egyik közegből átvándorol a vele szomszédos közegbe, miközben fölváltva megritkul és megsűrűsödik. Erre a tényre kell gondolnunk a fénynek vagy egyéb sugárzó jelenségeknek terjeszkedésében is. A fényt alkotó részecskéknek mozgási mozgási energiája u. i. helyüknek megváltoztatása nélkül is terjeszkedhet át precesszióval a velük szomszédos részecskékre. A fény sebességén tehát a részecskéknek szögsebességét kell értenünk, amelybői az energiája származik. Csak szemléltetés végett szokás a láthatatlan energia helyett a látható fényre hivatkozni. Ha a fény valamely átlátszatlan síktükörre esik, és róla visszaverődve a szemünkbe jut, akkor tudvalevően a fényforrásnak részarányosán fekvő képét látjuk a tükör síkja mögött. A fény visszaverődését a fényt alkotó és örvénylőén forgó részecskékkel úgy kell elgondolnunk, hogy a tükör felszínére esett fénynek ama részecskéi, amelyeknek tengelyforgása a tüköréivel ellenirányú, egymásba ütközve kölcsönösen eltaszítódnak egymástól, miközben tengelyük precedál. Ennek következtében a tükörre esett és visszaverődött fény energiasűrűsége megkisebbedik, azaz megritkul. A megritkult energiájú visszavert fény aztán minden lehetséges irányban terjeszkedik szét a tükör előtt fekvő közegben. A tükörre esett fénynek ama részecsksi pedig, amelyeknek tengelyforgása azonos irányú a tüköréivel az ütközés alatt kölcsönösen egybe kapcsolódnak, az energiájuk összegeződik, megsűrűsödik. Ezek alkotják az elnyelődött fényt. A megnagyobbodott tömegű részecskék már nam alkothatnak fényt, hanem meleget vagy chemiai munkát. A meleg és chemiai munka pedig egyaránt energiaritkulási jelenségek. Midőn az elnyelődött részecskék a tükörre esett fényből kiválnak, annak energiasűrűsége nyilván még inkább rikul meg. Tehát a visszavert és elnyelt fény egyaránt energiaritkulással terjeszkedik a régi, illetőleg új közegben. Szemünk nem magát a fényt, hanem a fény forrását, vagy az általa