Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

75 dolásokat, hanem az ő, mintegy 20 tagból álló csoportjukhoz olyan felsó's fiúk is csatlakoztak, akik csak az idén léptek be a csapatba. Ez a körülmény késztetett bennünket, hogy a legénycserkészrajt katonai kerékpáros kiképzésben részesítsük. A kedvezőtlen körülmények miatt az idén, sajnos, nem tudtuk megvalósítani. De azért, főleg őrsi keretben, a fiúk többször tettek kerékpáros kirándulásokat. (Csávoly, Mórágy stb.) A magyar népi értékek megbecsülését főleg a magyar népdal — kultusz megerősítésével igyekeztünk szolgálni. A május elején rendezett őrsi énekverseny azt mutatta, hogy törekvésünknek máris megvan a gyümölcse : csaknem minden őrs tud már legalább száz igazi magyar népdalt. — Legénycserkészeinkre szép feladat vár itt a nemzetiségektől tarkázott Délvidéken : a regősmozgalomba bekapcsolódva összeköttetést kell teremtenie a falusi magyar néppel, meg kell őt ismernie, vinnie kell neki igazi keresztény, nemzeti kultúrát (magyar nóta, előadás), s hoznia a magyar föld és a magyar paraszt megbecsülését. Ezen a ponton mégcsak a tapogatódzásoknál tartunk. De a fiúk érdeklődése biztosíték arra, hogy a tervekből valóság is lesz. A csapat munkája egyébként a megszokott keretek közt folyt. Egyes külső szemlélők úgy tapasztalják, hogy a magyar cserkészet külsőségessé, „katonásdivá" vált, s elvesztette az első idők mélységét, lelki igényességét. Ha lehetnek is hibák — s milyen emberi intézményben nincsenek? — a magyar cserkészet most sem lett hűtlen régi célkitűzéséhez: a tíz cserkésztörvény szerint élő, talpig férfiakat, jellemeket akar adni a hazának. A törvényt életté váltani a fiúk lelkében, ezt a célt szolgálta a mi csapatmunkánk minden mozzanata is: tábor, kirándulások, a próbák elsajátítása, őrsi és csapatösszejövetelek, négyszemközti megbeszélések. Az új próbaszabályzat, a közpoti őrsvezetői táborok szelleme a nemzetvédelmi feladatok hangsúlyozásával csakugyan új színt ad a magyar cserkészetnek. Ezt követelik az új idők, s a fiúk érdeklődésének is teljesen megfelel, lelkesédésüket szítja a „honvédcserkész" eszménye. S hogy cserkészeink ezt a katonai szellemet egyoldalúan ne fogják fel, sokszor figyelmeztetjük őket, hogy az csak akkor válik bennük értékes életté, ha a katonai erényeket, a lemondani tudást, önfeláldozást, felelősséget, fegyelmet és a szürke hétköznapok kötelességteljesítésében való helytállást mindennapi életünkben is igyekeznek gyakorolni. Gondot fordítottunk az őrsvezető-képzésre is. Örvendetes, hogy 33 cserkészünknek sikerült feljutni Budapestre a 19. központi őrsvezetőképző táborba (három HŐK. tag mint kiképző vett részt). Ezek közül 15 uj HÖK. tag került ki. Horváth Gyula és Kertész Gyula rajtiszti táboron vettek részt. Farkas László őv. vizivezetői táboron képviselte a csapatot. A csapat belsó életét változatossá tették ünnepnapjai. Ilyen ünnepnap volt számunkra dec. 17-én a hagyományos cserkésztea, melynek lefolyását évkönyvünkben más helyen, „Ünnepnapjaink" közt ismertetjük. A műsor