Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

28 a tiszteletreméltó alapvetők helyére. Ez a nagy változás szoros kapcsolatban van az 1849-i nemzeti katasztrófával. Az osztrák Entwurf 1850-ben a hatosztályú iskolákat megszüntette, és a fenntartó tetszése szerint 4 osztályú algimnáziumokká szállította le vagy nyolcosztályúvá fejlesztette ki. Baja város a Bárány-vendégfogadó és 1675 hold mátéházi föld lekötésével a nyolcosztályú gimnázium mellett döntött. A teljes nyolcosztályú kat. gimnázium 1853—4-ben nyilt meg. A tanári állásokat nyilvános pályázat útján töltötték be. A legelső tanárok jobbára egyházmegyei papok voltak. A város, mint fenntartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről. Ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, amelybe a város akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimnázium létét is a legnagyobb veszedelemmel fenyegette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a Tanulmányi Alap terhére, a városon csak az iskolaépület fenntartásának kötelessége s évi 800 forint (ma 1856 P) hozzájárulás marad. A bajai főgimnázium e szerint 1869—70-től kezdve kir. kat. gimnázium, s mint ilyen működik 1879—80-ig, ekkor az egri, székesfehérvári és pécsi főgimnáziumokat fenntartó Ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságot élt intézetet. I. Ferenc József a Ciszterci Rend szentgotthárdi apátságát és birtokait az osztrák heiligenkreuz-i apátságból, amelybe III. Károly 150 évvel előbb kebelezte, 1878-ban kiszakította és negyedikül a zirci, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz csatolta. A Rend ennek fejében vette át a nagyon megterhelt Tanulmányi Alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba vétele fokozatosan három év alatt ment végbe. Az első ciszterciek 1879-ben érkeztek Bajára. Magukkal hozták a magyar tanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását, azonban a kezdet szokásos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok-sok akadállyal és a rozoga, szűk épület hiányaival is meg kellett küzdeniök. 1892-ben a Ciszterci Rend és Baja város renoválták nagyjában az épületet, s az intézet gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kultúrális intézménye lett. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914—1918.) mint katonai kórház, utóbb (1918—1921.) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után, mikor városunk a csonkamegye székhelye lett, egyre szaporodott a tanulók száma, s a régi-rozoga épület hiányosságai mindjobban kiütköztek. Hosszú évekig tartó előkészítés után végre 1930—31-ben megtörtént az épület újjáalakítása és kibővítése gr. Klebelsberg Kunó minisz;-