Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

17 magvának szükségképen itt kellett létrejönnie. Nem véletlen tehát, hogy a piaci forgalom ma is itt zajlik le, noha a sugovicai vízi közlekedés megszűnt, s a kikötő kikerült a Nagy-Dunára. A középkori és a török Baja is itt települ félkör-alakban körülövezve az egykori kikötőt. A török uralom idején Baja megerősített őrhely volt, a felszabaduláskor azonban lebontották palánk falait, úgyhogy a mai kutató nem tudja megjelölni lefutásának irányát. Mily könnyű ezzel szemben a kőfallal övezett dunántúli és felvidéki városok egykori körvonalát nyomon követni. Rendesen a mai belvárosi részt kerítette körül az egykori védelmi berendezkedés, és ásatások révén helye ma is legtöbbször meghatározható. Baja városfala, — más városok feltárt leletei alapján következtetve, — a következőleg köríthette a belső részt. A Kölcseyutca iránya jelzi az északi oldalon, onnét a Mátyás király-téren átvágva a Csermák-téren keresztül a Czirfusz Ferenc-utcán folytatódott mint az utóbbi utca erős törése is ezt mutatja. A déli részen már erősen meg van zavarva az ősi utcavezetés. Grassalkovics ugyanis a Piac-tér létesítésekor 1750-ben az ott lebontott házak bunyevác lakóit az újonnan készített Szent Antal-utcába telepítette át, egyben a Belváros déli részét átépítette, mint az itteni utcák egyenes lefutása is igazolja. A városfal tehát a Czirfusz F.-utca déli végéről a mostani háztelkeken keresztül-kasul lefutott az Erzsébet királyné-utca és a Szarvas Gábor-utca sarkán lévő térre, s onnét nyugatra a Sugovicáig. Kérdés most már, hol helyezkedett el a két város-kapu, melyet a török útleíró is emleget? A hajókikötő felé nyitott lejáró volt, hisz itt állandóan nagy forgalom bonyolódott le. A két várkapu a fő közlekedési vonal és a várfal találkozásánál feküdt. A felső a Mátyás király-téren volt, mint a sugárszerűen összefutó utcák is jelzik, a kapu előtt pedig ketté vált az útirány, az egyik az észak felé menő Pesti-út, a másik a keletre kanyarodó Szegedi-út. Az alsó kapu azon a kis téren lehetett, mely a Szarvas Gábor-u. nyugati végénél foglal helyet. A szűk Fő-utca innen kezdve kiszélesedik, ami csak ezzel magyarázható meg. Az utcák csillagszerű összefutása itt is kimutatható. Ez a főútvonal Délbácskába vezetett. Miután így röviden a török Baja belső magjának kiterjedését vizsgáltuk, hisz a városfalon kívül is volt település, a mai Belvárosról mondunk pár szót. Zárt, tömör építkezés jellemzi; a cél minden talpalatnyi helyet kihasználni. A szűk, girbe-görbe utcák a régi védelem követelményének felelnek meg. Ez jelenleg a város üzleti negyede. A boltok elsősorban a főútvonal két oldalán igyekeznek elhelyezkedni. Itt vannak a legnagyobb és a legszebb üzletek. Már a heti vásárok helyéül szolgáló Szent István-tér (Piac-tér) inkább az idegenforgalom számára rendezkedett be (vendéglők, kocsmák). A mai városháza helyén állt a Grassalkovicsok kastélya, ők ugyan ritkán fordultak itt meg, később az uradalom bérlője lakott itt. Kár, hogy szép barokk homlokzatát átalakították, így egy szép Mária Terézia-műemlékünk semmisült meg.