Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

7 vagy ha a helyzetük és forgási irányuk nem egyezik meg a sugárzó forrás részecskékével, ami pedig a természetben folytonosan előálló jelenség. Precessziós mozgás tekintetében tehát nincs különbség a pörgetyü és a valósági részecskék között. Nagy különbség van azonban köztük a precessziós szögsebességükben. Ugyanis tapasztalatból tudjuk, hogy valamely pörgetyü precessziós szögsebesség-e azonos külső energia esetében a pörgetyü tömegével arányosan változik. Mennél nagyobb a tömege, annál kisebb a precessziós szögsebessége és mennél kisebb a tömege, annál nagyobb lesz a szögsebessége. A kinetikai energia fogalma és képlete alapján még azt is tudjuk, hogy valamely mozgó tömegnek sebessége a négyzetszámok arányában növekszik meg a tömegének kisebbedésével. Az örvénylő valóság elemi részeinek tehát igen nagy tengelyforgási és precessziós sebességben kell lenniök. Az örvénylő valóság nagy tömegeinek tengelyforgását és precessziójukat szemmel kísérhetjük a forgó pörgetyűn és az égi testeken, a láthatatlan apró részecskékét azonban csak érezzük abban a nyomásban, amelyet érzékszerveink idegeire gyakorolnak. Ezt a nyomást érzi szemünk fénynek, fülünk hangnak, orrunk illatnak, szájunk íznek, tapintó érzékszervünk különböző fokú melegnek. Érzékelésünkben tehát a láthatatlanul apró valósági részecskék mozgási energiáját már nem a maga nevén, hanem érzésünk szubjektív fogalmával nevezzük el. A pörgetyü precedáló tengelye egy teljes körforgásában tudvalevőleg egy kúpnak palástját írja le, ha pedig szabadon foroghat, egy kettős kúpét, amit a mellékelt ábra szemléltet. A láthatatlanul apró valósági részecskék stabil tengelyének a pörgetyüéhez hasonló mozgását rezgésnek szokás nevezni. BB' a kettős kúp hosszmetszetének tengelye, DD és D'D' a precedáló tengely, BAD<J=d, DD' ív a rezgés tágassága.