Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
ез lékezéssel örökítjük meg, hogy első örvendező ünnepnapunkat az év során intézetünk akkori kegyurának, Werner Adolf dr., zirci apát, m. kir. titkos tanácsos úr ő nagyméltóságának nevenapján ültük, akinek neve nem szerepel többé az élők krónikájában. Akkor, az iskolacsalád fejének boldog ünnepén, szeptember 27-én azt mondottuk diákjainknak,hogy az ünnepi szentmisén buzgó imádsággal kérjék ők is velünk, tanáraikkal együtt a jó Istent, árasz- sza el minden kegyelmével intézetünknek igazán atyai jóságú kegyurát és melegszívű nagy jótevőjét, — adjon neki hosszú életet, friss jóegészséget nagy feladatainak megoldására. Azóta jóságos Adolf apáturunknak nincsen feladata többé a földön; nem maradt címe sem, neve sem, csak egy: Istenben boldogult ! Imádságunk pedig minden nap csak ezt az egyet, az egy szükségeset kéri számára: „Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki!" Október 6-án nemzeti ünnepet ültünk: megemlékeztünk nemzeti vértanúinkról, az aradiakról és a küzdelmes magyar történelemnek valamennyi, hazánkért elesett hőséről. Ünnepélyünk műsora a következő volt: 1. Himnusz. 2. Révfí—Lovas: Az aradi tizenhárom. Előadta az énekkar. 3. Ünnepi beszéd. Mondta : DcáUi Sándor dr., az önképzőkör tanárelnöke. 4. Mentes Mihály: Október 6-án. Szavalta: Szorg Antal, VII. o. t. 5. Chopin : Gyászinduló. Játszotta az intézet zenekara, 6. Reményik Sándor: Ahogy lehet. Szavalta : Sasvári Andor, VI. o. t. 7. Záróbeszéd. Mondta: Galambos Pál, Vili. o. t., ifj. elnök. 8. Magyar Hiszekegy. Október 9-én a magyar Püspöki Kar rendelkezésének készséges lélekkel megfelelve, mi is hálás szívvel imádkoztunk azért, hogy első, szent királyunk, Szent István kilencszáz évvel ezelőtt választotta országunk örökös királynéjává és pártfogójává a Boldogságos Szűz Máriát. Imádságunkba belefoglaltuk nemzetünknek akkori bizakodásait, szabadulást váró reményeit is. Imádkoztunk, hogy a Magyarok Nagyasszonyának közbenjáró imádsága szerezzen nemzetünk számára okosságot, egyetértést, fegyelmet, áldozatos türelmet és megkínzott népünknek jobb, nemesebb, keresztényi életet biztosító sikert. Nagyboldogasszonyunknak szóló eme jubileumi, hálaadó-kérő köszöntésünk meghallgatásra talált! Október 31-én oktatást adtunk tanítványainknak a takarékosságnak a nemzeti és egyéni célok szolgálatában való rendkívüli fontosságáról. November 3-án az olasz—német döntőbíróság bécsi döntésének hírére ujjongó ünnepi örömben dobbant össze diáknak és tanárnak, az egész iskolában mindnyájunknak szíve : a Felvidék felszabadulásának beláthatatlan jelentőségű tényét ünnepeltük! Azt a tényt, hogy kiszabadult húszesztendős, keserves rabságából milliónyi, drága, jó magyar testvérünk; hogy újból magyar élet pezsdül gyönyörű felvidéki városainkban Komáromtól nagyságos vezérlőfejedelmünk nyugvóhelyéig, Kassáig ! Hálát adtunk érte az Úristennek, de lelkünk hűségesebb gondozásának, életünk eddiginél keményebb fegyel6*
