Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
68 természetben, mégis önállóknak gondoljuk őket azért, mert kinetikai energiát szoktunk nekik tulajdonítani, holott jól tudjuk, hogy anyag nincs bennük, tehát kinetikai energiájuk sem lehet. Éppen ezért nem is lehetnek önálló létezők sem. Ha e megállapításunk ellenére a meleget és elektromosságot mégis szubjektív voltukkal kívánjuk jellemezni, akkor azt kell róluk mondanunk, hogy a meleg és az elektromosság egyaránt a mozgó anyagnak halmazállapotát és az ezzel kapcsolatos kinetikai energiasűrűségét ideiglenesen megritkító szubjektív jelenségek. Ügy vagyunk hát a meleg és elekromosság szubjektív fogalmainak közönséges használatával a természeti jelenségek értelmezésében, mint amikor az erő képzeletbeli fogalmát használjuk a mozgó anyag kinetikai energiájának objektív fogalma helyett. A természet bármely jelenségében kinetikai energiakicserélődés folyik le, miközben az anyag kinetikai energiája hol megsűrüsödik, hol megritkul. E ténynek szemmeltartásával tehát nem mondhatjuk valamely testről, hogy meleget vagy elektromosságot vezet vagy szállít, hanem azt kell mondanunk, hogy a mozgó anyag kinetikai energiája kicserélődésével együtt megjelenő melegben vagy elektromosságban az anyagi testeknek sűrű kinetikai energiája ritkul meg. Ez a megritkult energia vagy helyesebben ez az energiaritkulás terjeszkedik az illető test hosszában és szélességében atomról atomra, molekuláról molekulára, nem pedig a meleg illetőleg elektromosság. A jó vagy rossz vezető testek valójában az energiaritkulást gyorsabban illetőleg lassabban terjesztő testek. Gőzgépeinkben nem a meleg, elektromótorainkban nem az elektromosság, hanem az anyagnak megritkult kinetikai energiája végez munkát. Tudvalevőleg ugyanis a kinetikai energia bármely halmazállapotú testben elképzelhetetlen nagy mértékben meg van sűrűsödve. Az anyag energiasűrűségének csak egy része ritkul meg a melegben illetőleg elektromosságban. Ez a megritkult energia aztán ugyanúgy végezhet munkát, mint a vákuumok. Az elektromosság és melegség tehát csakugyan az érzékelhető jelensége annak a nem érzékelhető ténynek, hogy az anyag kinetikai energiája nagy sűrűségében ritkulás állott be. Az anyag részben megsűrűsödött, részben megritkult kinetikai energiájának kölcsönös kicserélődését szoktuk munkának nevezni. Valóságos kinetikai energiakicserélődés nyilván csak az anyagban mint valóságban jöhet létre. Az anyagnak valóságos és a melegnek vagy elektromosságnak anyagot nem tartalmazó, tehát csak elgondolt energiája között kölcsönös kicserélődést nyilván csak fantáziánk képzelhet el. Ezzel szemben a mozgó anyag kinetikai energiáinak kölcsönös kicserélődésének folyamata még akkor sem szűnhet meg, amikor az sem meleg, sem elektromosság gyanánt be sem mutatkozhatna. A kinetikai energiának az anyag különböző halmazállapotában végzett munkája között csak időbeli különbség van, amit a hatásképesség (effec-
