Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
49 testek anyagát és a láthatatlan éteranyagot is rugalmassá és a kinetikai energia továbbítására alkalmas közeggé teszi, még pedig átalánosságban terjedési sebességgel, [Utóbbi képletben s a közeg rugalmassága, d pedig a közeg sűrűsége, amely az egyenletesen sűrű anyagban az egység.] _____ C- C2 Tehát C= V-m«> amiből m=------és to=-------. ' Tzw 7zm Ha most a forgó anyagrészecskének m tömegét egy elméleti /i tömeggel helyettesítjük, amely az anyagrészecskének valóságos tömegét magában egyesíti és tőle egységnyi távolságban kering со szögsebességgel, akkor it-пек kinetikai energiája nyilván ugyanakkora lesz, mint amekkora a valóságos m tömegé és helyettesítheti azt. A fizika tehetetlenségi nyomatéknak nevezi í<-nek kinetikai energiáját. Fejezzük aztán ki a tömeget a köbtartalmával, akkor a forgó anyagrészecske <o szögsebességére is kapunk egy mennyiségtani kifejezést. U. i. az r sugarú gömb tehetetlenségi nyomatéka : 2 4 .8 5 (-у 7tr3)r2=-^ 7tr5=fi vagyis a forgó anyagrészecskének tömege, következőleg a szögsebessége 15 c2 87t2r5 Ha már most ezzel a tömeggel és szögil(jj 2 sebességgel számítjuk ki az anyagrészecskének ——— kinetikai energiáját, Cd azt óriási nagynak fogjuk találni. Például, ha az anyagrészecske r sugarát 10-iscm.-nek tesszük föl, akkor a tömege közel 2» 10-65 gr. cm2, az <n szögsebessége közel 2 x 1085 sec-1, a kinetikai energiája pedig közel 2* 10105 erg. Ugyanennek а ц tömegnek a kinetikai energiája, ha csak haladó mozgást végezne a fény sebességével, az mintegy 4 x 10—18 erg, vagyis egy erg- nek csak a 4 trilliomod része lenne. Ha pedig az anyagrészecskének gömbi sugarát az imént föltettnél még kisebbnek tesszük föl, akkor a forgásának szögsebessége és kinetikai energiája az imént kiszámítottnál is nagyobb, a haladó mozgása pedig még kisebb lesz. (Kinetikai energiacsomó.) Annak a szubjektív gondolkodásunknak, amely szerint a látható, tapintható testekben az anyagot, nem pedig az anyag kinetikai energiáját véljük érzékelhetni, egyenes következménye, hogy benne valamelyes változatlant kívánunk fölfödözni. Régtől fogva föl is bontjuk a testeket alkotó részeikre és csakugyan egyre egyszerűbb anyagféleségeket, chemiai elemeket találunk bennük. De bármeddig folytatjuk is fölbontási műveleteinket, olyan változatlan őselemre, amelyből minden chemiai elemünk előállott, nem találunk és soha nem is találhatunk, mert a természetnek minden létezője nem valamely változatlan, önmagában tehetetlen őselemből, hanem a lényegében ismeretlen valóság mozgásának 4
