Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938

södik és ritkul meg ideiglenesen. Kinetikai energiasűrűsödés és nyomban utána energiaritkulás áll be az anyagi tömegeknek valamely közegben lefolyó mozgása közben is. Önkéntes mozgásra képesített létezők csak azzal tudják a helyüket megváltoztatni, hogy közegüknek kinetikai energiasűrüsé- gét ideiglenesen megnagyobbítják. A ladikázó ember az evezőjével, a hal az uszonyaival nagyobbítja meg ideiglenesen a víz kinetikai energiája sűrűségét. Ugyanezt cselekszi a levegőben repülő madár a levegővel a szárnyaival, a repülőgép a légcsavarával. Járásunk szintén ezen alapszik. Minden testi munkánkat az anyag kinetikai energiája ideiglenes megsűrítésével végezzük el. Az anyagnak különböző halmazatait is az örvénylő anyag kinetikai energiája sűrűségkülönbsége hozza létre. Legsűrűbb az örvénylő anyag kinetikai energiája a látható testekben, kevésbbé sűrű a folyadékokban, legritkább a nem látható éterben. E közben nem az anyag, hanem az anyag kinetikai energiája hat érzékszerveinkre. Nem az anyagot, hanem az anyag kinetikai energiáját érzékeljük. A nyugodt levegőt sem érezzük, észrevehető lesz azonban a mozgásában, a szélben.

Az örvénylő anyag kinetikai energiája megsűrűsödésének gondolatát a valósággal megegyezőnek igazolja az a tapasztalatunk, hogy a szilárd testeket megfaragni vagy fölaprózni csak munkával, csak külső energia fölhasználásával lehet. Belső energiájukat u. i. csak külső munkával lehet ellensúlyozni. Ellenben az éternek alig van kimutatható ellenállása.

(Az örvénylő anyag kinetikai energiájának értéke.) A fizika alapfogalma értelmében az anyagnak nagy és kis tömegei egyaránt örvénylő mozgásban vannak. A mozgásnak sebessége tehát nem haladó sebesség, hanem mindenkor szögsebesség. E szögsebesség azonban az örvény középpontjában csupán csak forgóvá válik, nekünk legalább ilyennek látszik és ilyennek tekinthetjük is csakúgy, miként a szögsebességben haladót is szoktuk látni. Ugyancsak örvényközéppontiaknak és csak forgóknak tekinthetjük azokat az örvénylő anyagrészecskéket is, amelyek valamely nagyobb örvény kialakulásában vesznek részt. Ennek következtében az anyag valamely örvénye kinetikai energiájának teljes értékét is nem annyira tömegük haladó, mint inkább forgó mozgásából kell megállapítanunk. Ezzel pedig kinetikai energiájuk nagy mértékben nagyobbodik meg, aminek szemléltetése végett számítsuk ki egy forgó anyagrészecskének kinetikai energiáját.

Az anyag forgó részecskéinek sem a tömegét (m), sem a szögsebességét ('") nyilván nem ismerjük. Azt azonban bizonyosan tudjuk róluk, hogy szabad, stabil tengelyük van, amelynek stabilitása (~m<»Y a látható

1 A stabilitás fogalmán a forgó testnek azt a tulajdonságát kell érteni, hogy szabad tengelye irányát állandóan törekszik megtartani. A stabilitás mértéke az a munka, amelyet a mozgó anyag kinetikai energiája akkor végez, amikor a szabad tengelyt az irányából kimozdítja és más irányú tengely körül forgatja,