Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
39 csakis szereplési vágynak, hiúságnak vagy hisztériás tömegszuggesztiónak gondolja, az nem jár mélyen . . . Meg kell itt látni azt a belső vágykomplexumot, mely kielégítés felé törekszik, fel kell ismerni a tiszta örömkeresést a test kultuszában is. Amikor az örömkeresésről, mint az ifjúság életét fejlesztő fontos tényezőről írok, akkor ezt azért teszem, mert legerősebben éppen az ifjúság mutatja az „örömök felé való törést." Nézzük csak, hogy a Szentírás mit mond az örömkeresésre vonatkozólag: „A szív vidámsága élete az embernek és elfogyhatatlan szent kincse ; az örvendezés meghosszabbítja az ember életét.“ Ecclesiasticus 30, 23. Nem kötelességünk-e tehát a nevelés érdekében az örömkeresést előmozdítanunk és érdekében minden lehetőt megtennünk ? Szabad-e tisztán elképzelések miatt magára hagyni ifjúságunkat, még ha esetleg itt vagy ott kellemetlen jelenségek észlelhetők is ? Érdekes megfigyelni, hogy Marczell sorai mennyire ugyanazt a gondolatot hangsúlyozzák, melyet az idegorvosoktól vett idézetek foglalnak magukban. Midőn a sportban és a játékban az örömkeresésről szólunk, akkor azt a legnemesebb értelemben tesszük. „A mai ember számára a sport levezetése bizonyos feszültségnek, melyet mindennapi foglalkozása, vagy a túlzott szellemi munka okoz. A sport élvezet, a testi erő és ügyesség ki- fejlesztése, a modern étrend szükséges kiegészítése . . . Ezzel az új élet- felfogással függ össze a testi élvezetek keresése és fokozottabb megbecsülése . . . Ezek mind megbecsülni valók, de korunk könnyen túlbecsüli őket. Mindezek után könnyen jutnak kapcsolatba az erotikummal." Ezek alapján azt mondhatja valaki, íme, tehát mégis veszedelmes területen mozog a sport, mert akaratlanul is elvezetheti az ifjút olyan területre, melytől féltékenyen óvjuk. Ez a beszéd kissé könnyelmű és nem óhajt a dolgok mélyére tekinteni. Kétségtelen, hogy vannak, akik a sportot nem sportszerűleg gyakorolják, nem sokat törődnek a sportetikával és a szabad mozgás könnyebben kibillentheti őket a „fair play“-nek megfelelő korlátokból, mintha nem sportolnának, vagy talán inkább kevésbbé jutna a nevelőnek tudomására az eltévelyedés, és még alkalmasabb alanyává válna a megtévedt ifjú az erotikum ébredezésének. 3. A sport a szervezet erősítésével több munkára teszi képessé az ifjút. A sportról csak az lehet a helyes felfogás, melyet Weszely így fejez ki: „A sport helyes gyakorlásának kétségtelenül jó hatása van az egészségre s általában az egész testi életre. Az így űzött sport megszabadítja a testet oly feszültségektől s kellemetlen nyugtalanságtól, melyeket a sexuális izgalmak okoznak. Ennélfogva a sport jó ellenszere s levezetője a
