Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
delmeskedjenek és becsüljék meg egymást akkor is, amikor egyik a másika fölé van helyezve. Hatéves tapasztalat arról győz meg, hogy ez az eljárás igen jó fegyelmezési eszköz, mert a naplóban való szerepléstől mindenki óvakodik. A naposnak ugyanis nincs büntetési joga, hiba esetén a naplóba kell beírni az esetet, amit aztán a vezetőtanár felülvizsgál és fegyelmi szempontból elintéz. Ez a kérdés egyik legfontosabb része az egész vízisporttelepi életnek. A fegyelemért és az egész üzemért a felelősséget a vezetőtanár csak úgy vállalhatja, ha a Tanári Testület az Igazgatóval az élén teljes erkölcsi súlyával támogatja a vezetőtanárt. E területen ugyanis a felelősség kérdése a legnagyobb, egyszerűen mondhatjuk, hogy óriási. Gondoljuk csak el, hogy a vízitelepen megfordul 100—200 tanuló egy délután. A Kamarás-Dunában fürödnek 30—40-en egyszerre. A víz mély, ha nincs fegyelem és rend, akkor sok végzetes szerencsétlenségre van kilátás. Kérdem, ki meri vállalni mindezért a felelősséget. Mivel a vízitelep élete kora tavasztól késő őszig szól, azért itt fegyelem szempontjából nem tehetünk különbséget az iskolai év és a nyári szünet fegyelme között. Itt éppúgy meg kell büntetni azon meggondolatlan ifjút, aki a nyári nagyszünetben követ el komoly hibát, mint azt, aki az iskolai év idején engedetlenkedik. Csak ilyen állásponttal tudjuk tanulóink idegeibe belevinni azt, hogyan kell ott viselkedni és élni. E kérdést egyébként a legújabb Rendtartás 48. §-ának 9. pontja határozottan eldöntötte e szavakkal: „Ha a tanuló a nyári szünetben követ el fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a tanítás megkezdése után kell lefolytatni.“ A vízisporttelep életébe való beleszoktatás és belenevelés ideje és alkalma csak a testnevelési óra lehet. Más tantárgyak anyagába e követelményt belevinni nincs mód, sem lehetőség. Ezért kívánatos, hogy osztályon- kint erre a célra bizonyos időt már tervszerűen fordítson a testnevelési tanár. Mert csak így kívánhatjuk és várhatjuk el tanulóinktól azt, hogy a követelményeknek megfelelően viselkedjenek. Meggondolandó az a szempont is, hogy a vízisporttelep az ifjúság szórakozó helye, ott tehát kellemetlen béklyókkal és fölösleges nyűgökkel nem vehetjük el kedvüket, mert akkor az intézmény célját tévesztette. A vízísporttelep büntetési eljárása nem lehet a kitiltás, mert éppen az a cél, hogy tanulóink itt szórakozzanak egymás közt. Ha valakit kitiltunk, akkor az elmegy a strandfürdőbe vagy a népfürdőbe, és mivel ott szabadabban szórakozhat, azért esetleg oda is szokik, és hozza magával azt a nem kívánt, erkölcsileg miazmás légkört, melytől óvni óhajtjuk tanulóinkat. A kitiltás azon módjának volna értelme, hogy a tanuló máshová sem
