Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
22 indult meg, az orvossal és a testnevelési tanárral megbeszélt foglalkoztatás által sikerült oly normális lefolyásúvá tenni, hogy semmiféle különös dolgot nem tapasztalhattunk. De hiszen ez egészen természetes is. Ha a szervezetnek megadtuk a normális működési lehetőséget, akkor a pubertás nem fejlődhet patologikussá. A fejlődő szervezetnek sok tiszta levegőre, jókedvre, „kellemes képzetekre, optimizmusra, örömre, vidám hangulatra van szüksége, ezek szellemünknek éltető táplálékai, ... ez a szükséges szellemi diéta: a lélek számára ezek a fajazonos lelki-hatások...“ Az így egyensúlyozott gyermeki lélek sok nehézséget és társadalmi, esetleg családi bajt is el tud viselni. Az a tanuló, aki jól kijátszotta magát, nem ér rá feszülő idegeit veszedelmes praktikákkal zsongítani vagy tisztátalan képzelődésével még inkább felcsigázni, hanem bőséges uzsonna után nekifog még a hátramaradt munkájának és már alig várja, hogy a jótékony alvás egy újabb boldog napra nyugtassa meg idegeit és pihentesse ki izmait. Mert igazat kell adnunk azon idegorvosnak, aki ezt írja: „A lelki higiéné számára legfontosabb, hogy minél rendszeresebben leredukáljuk, minimumra csökkentsük a lelki problémákat, a fölösleges lelki izgalmakat.“ A délutáni foglalkoztatással azt tapasztaltam, hogy osztályom egész nyugodt fejlődésben van. Legnagyobb aggodalmunk csak az, hogy a megkezdett munkát a téli időben nem folytathatjuk, pedig azzal is nagyon jó hatást érhetnénk el, ha legalább a tornateremben folytathatnók a megkezdett foglalkoztatást. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy a pubertás kérdését elintéztem. E foglalkoztatás mellett még mindig megmarad az a lehetőség, melyet minden lelkiismeretes nevelő gyakorol. Erre nem akarok kitérni, mert ez kívül esik tárgykörömön. 5. A serdülő kor problémáit leegyszerűsíthetjük a természetesebb eszközök alkalmazásával. Nézzük meg röviden, hogyan értékelik a pubertás korabeli sportolást orvosi szemmel. „A külső testi alak megváltozásával legalábbis egyenlő fontosságúak azok a jelenségek, amelyek a serdülő egyén lelkivilágában mennek végbe. A külvilág behatása iránt szeízmográfszerűen érzékeny fiatal lélek e korban gyűjti benyomásait, amelyekből magának a világképét megalkotja és saját erkölcsi világnézetét felépíti. Az életkörülmények, a nevelés, a családi élet levegője, az iskola, a barátok, stb. sorsdöntő fontosságúak lehetnek az egyéniség kialakulásában. A testgyakorlás szerepe ebben a korban kétirányú. A sportolás a tettrevágyó fölös energiával rendelkező játékos kedvű
