Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
Objektiv képünkben az erő szubjektív fogalmának használata nélkül értelmezhetők lesznek az érzékelhető anyag különféle tulajdonságai. Ugyanis az örvénylő anyagban létrejött stabil tengelyek, síkok, energiacsomók elégséges alapot nyújtanak arra, hogy a halmazállapot, a kristályképződés, az erősség, rugalmasság és egyéb anyagi tulajdonságok egyedül az örvénylő anyag kinetikai energiájával értelmezhetők lehessenek. Az elektromosság, mágnes- ség és elektromágnesség, mint az elektronnak nevezett energiacsomó mozgásjelensége szintén kétségtelen értelmezést kaphat. [L. a bajai gimnázium 1934—5, évi Értesítőjét.] Képünkben érthetők lesznek az étercsomók stabil tengelyének rezgéséből származó különféle hullámzó, sugárzó jelenségek. Ugyanis valamely forgó tömeg stabil tengelyének mindenkor rezgő mozgást kell végeznie, valahányszor olyan lökés éri. amely nem irányul a forgó tömeg középpontja felé. Az éter sűrűsége pedig azért nem áll útjában a mozgásoknak, mert a sűrűség és a viszkozitás között semmiféle fizikai kapcsolat nincs. A sűrűség csak mozgásirány változást, okozhat. [L. a bajai gimnázium 1934—5. évi Értesítőjét. 17. o.] A mozgásban sohasem szünetelő anyag világában érthető lesz a rádioaktivitás, az anyag önkéntes fölbomlásának jelensége is. Ugyanis az állandóknak látszó étercsomókban, az atomokban szintén ugyanaz a mozgó anyag szerepel, amelynek kinetikai energiája azokat ideiglenesen létrehozta. De bármely étercsomó belsejében a főörvénnyel azonos irányban keringő kisebb örvények az étercsomó életét lassankint felőrlik, minek következtében minden étercsomónak valamikor részekre kell szakadnia. Utóbbi részek azonban szintén örvénylő anyagrészek, amelyeknek a mozgásuk miatt ismét más energiacsomókká kell kapcsolódníok másféle kombinációban ugyan, mert az eredeti étercsomóban összekeveredett és széthasadt részek, minőségben, szerkezetben és terjedelemben külőmbözőek. így kell értenünk azt, amit közönségesen az étercsomó életének és halálának szoktunk mondani. Objektiv természetszemléletünkben az élet és a halál a mozgó anyag változásának jelenségei, amelyek csakolyan folytonosak, mint aminő folytonosnak ismertük meg a mozgó anyagot. A rádioaktivitás valójában az étercsomók belső energiájának egyenlőtlen szétosztódásának jelensége. A külömböző étercsomókat a szerkezetükön kívül az életük hossza jellemzi. Némely étercsomó élete a pillanatidőnél is rövidebb, másoké, például a chemiai atomoké pedig olyan hosszú, amelyhez viszonyítva a sok millió éveket számláló geológiai időszakok is csak pillanatok. Az állandóságnak, változatlanságnak- 35 — 3’
