Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935
- lé azonos irányúak, bővebb áramot, ha különböző irányúak, újabb örvényeket alkotnak épúgy, mint a szög alatt találkozó víz-, vagy levegőáramok. Ezekben az éterörvényekben, ez éterörvények középpontjában gyülemlik össze a világtérben kialakult érzékelhető anyag. A térbeli éterörvényekben tehát nagyban ugyanazok a jelenségek játszódnak le, mint aminőket kicsinyben az atom kiképződésében elgondoltunk. A térbeli éter nagy tengerében eszerint más-más helyen különböző nagyságú és fekvésű éterörvényeknek kell létrejönniök a középpontjukban kialakult kisebb-nagyobb égitestekkel. Ezt a képet alkothatjuk magunknak éterhipotezisiink alapján az égitestek kiképződéséről, a csillagrendszerekről. A Földön túl fekvő égitesteknek szemmel kísérhető mozgásából az azokat mozgató éteráramok irányáról biztos tudomást szerezhetünk és szereznek is a csillagászok. Azonban a Földünket a tengelye és a Nap körül forgató éteráramokról már nem szerezhetünk közvetlen tudomást, mert ezekben az éteráramokban mi magunk is benne vagyunk, bennük úszunk, minek következtében az áramlásukat époly kevéssé észlelhetjük, mint amiképen nem észlelheti valamely vonaton utazó a fülkéjében lévő levegőnek a vonatával azonos mozgását. Michelson kísérlete, amellyel az éter létezését, az éterszelet akarta kimutatni, ezért nem járhatott pozitív eredménnyel. Eternyomás. — A világteret betöltő és a maga egészében abszolút nyugalomban gondolt éternek sem sztatikái, sem dinamikai nyomása nincs. Ügy viselkedik az, mint bármely tehetetlen tömeg. Amint azonban erre az önmagában tehetetlen tömegre valamely erő hat, amikor valamely erő az étert vagy ennek csak egy részét is a nyugalmából kiemelni és neki gyorsulást adni igyekszik, a maga tehetetlenségénél és a hatások kölcsönössége elvénél fogva ugyanakkora ellenhatást fejt ki, mint amekkora hatás vele szemben áll. Az atomban örvénylő éternek a nagy szögsebessége miatt nagy dinamikai nyomása van, amelyet a térbeli éternek kell ellensúlyoznia. Minthogy az atomban örvénylő éternek dinamikai nyomása a tehetetlen és sűrű étert nem bírja a helyéből kimozdítani, ezért az atombeli éter dinamikai nyomásával egyenlő értékű nyomás kelt benne életre. Ugyanazzal a jelenséggel állunk itt szemben, mint aminő például valamely gáztartó erőssége és a benne levő gáz feszítő ereje. A gáztartó erőssége, mint ellenerő csak akkor jelentkezik, amikor a benne levő gáz terjeszkedése mint erő, nyomást fejt ki reája. A dinamikai és sztatikái nyomásnak ellensúlyát szemmel láthatóan figyelhetjük meg a füstgyűrűn. A füstgyűrűben örvénylő levegőnek a forgása miatt dinamikai és mint a földi levegő egy részének sztatikái nyomása is van, mindkét nyomása együttesen azonban ugyanakkora, mint amekkora az örvénylésben részt nem vevő külső levegőnek sztatikái nyomása. Amekkora mértékben a füstgyűrűben örvénylő levegőnek dinamikai nyomása a
