Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
6 vasztó hatását sem, E megjegyzés szemmel tartásával állítsuk most párhuzamba a közönséges gázt és az elektrongázt, a) A közönséges gáz határtalanul terjedékeny. Az elektrongáz is terjedékeny még pedig sokkal nagyobb mértékben, mint a közönséges gáz, mert elektronainak sebessége a gázmolekulák sebességét messze túlhaladja, A közönséges gáz terjedékenységének szilárd falú zárt edénnyel gátat vethetünk, azonban az elektrongázzal ezt nem tehetjük meg. A kis terjedelmű elektronok u, i. a szilárd testek atom- és molekulaközein is átsurrannak, és ha nagy sebességüket mindennemű anyagban is megtartanák, az elektrongázt összegyűjteni nem is lehetne, elektromos töltést nem lehetne létrehozni. Tapasztaljuk azonban, hogy az elektron sebessége külömböző anyagú testekben megváltozik. Vannak anyagok, amelyekben az elektron sebessége igen nagy mértékben megkisebbedik. Ezeket az anyagokat dielektrikumoknak nevezzük. Más anyagokban csak keveset veszít a sebességéből az elektron. Az ilyen anyagú testekből készülnek a vezetők. A dielektrikummal körülhatárolt vezetők a töltésüket hosszabb ideig megtartják. Ha a töltött test vezető, akkor az elektronok ennek csak a felszínén foglalhatnak helyet érthetőleg azért, mert kölcsönös taszító hatásuk miatt a vezető belsejéből addig kell távolodniok, amig a határoló dielektrikumig nem érkeznek. Taszító hatásuk azonban a vezető belsején át is megmarad, ezért a vezető belsejében is, ahol elektronok nincsenek, a vezető potenciálját ugyanakkorának találjuk, mint amekkora az a vezető felszínén. b) Terjedékenysége miatt a közönséges gáz sztatikái nyomást gyakorol az edénynek a falára, amelyben a gáz zárva van, és e nyomás a gáz tömegével arányosan változik, — Valamely vezetőn elhelyezkedett elektromosság szintén nyomást mutat, amely nyomás (potenciál) az irányától eltekintve ugyancsak arányos a vezetőn lévő elektromosság tömegével. A közönséges gáz nyomását manometerrel észleljük, nyomásának mekkoraságát atmoszférákban fejezzük ki. A töltött vezető nyomásának észlelésére az elektroszkópot, vagy az elektrometert, a nyomása mekkoraságának mérésére Coulomb törvényét használjuk. c) Valamely edénybe zárt gáz nyomása és sűrűsége az edény belsejének bármely helyén ugyanakkora, bárminő alakja van is az edénynek. — Az ellensúlyozott állapotban lévő elektrongáznak a nyomása, potenciálja, a vezető felszínének bármely helyén szintén azonos, a sűrűsége azonban már külömböző, aminek természetes oka az, hogy az elektrongáz nem térfogatot, hanem területet foglal el. Ezen a területen egy-egy elektron az ide-oda mozgása kinetikai energiájával a vezető valamely helyén annál nagyobb nyomást fejthet ki, minél hosszabb utat tehet meg egyenes irányban, TTX azaz minél kisebb görbülete van a vezetőnek azon a helyen (ps —
