Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934

Istent, adja áldását minden gondolatára, szavára és tettére, amelyekkel rendi fiai s gondjaikra bízott magyar ifjúság javán munkálkodik.

B) Megemlékeztünk Az Ember Tragédiája nagy költőjének, Madách Imrének jeles évfordulóiról okt. 5-én és jan. 20-án.

C) November 1-én, halottak estéjén, régi szokás szerint az énekkar rótta le az intézet kegyeletének adóját a Rókus-temetőben a cisztercita tanárok és a hősök sírjánál. Cserkész-díszőrséget állítottunk a rendi sírbolt mellé s az intézet hősi halottainak sírjához. Az intézet előcsarnokában pedig, ahol ugyancsak a cserkészek díszőrsége állott, térdeplőt és koszorútartót helyeztünk el: hősi halottaink rokonai idejöttek emlékezni elhunyt kedveseikről s imádkozni értük. — Halottak napján, a gyászmise után, az intézet hősi halottainak emlékére az emléktábla előtt gyászünnepélyt tartottunk, s ezen Csehy Alfonz hittanár emlékezett meg hatásos beszédben intézetünk hősi halottairól.

D) Sírgondozás. Dr. Gondán Felicián r. t. jegyzékbe foglalta nevét, megkereste sírját intézetünk azon jótevőinek, tanárainak, hősi halottainak s többi tanítványainak, akik a bajai temetőkben pihennek. A sírok száma kb. ötven. Azokat a sírokat, amelyeknek már nincsenek gondozói, halottak estéjére a tanulókkal együtt rendezte, földiszítette, mint már az előző években is. A jegyzéket minden évben ellenőrizzük és kiegészítjük.

E) Febr. 26-án bold. Békefi Rémig zirci apátúrról, az intézet kegyuráról mondott a Magy. Tud. Akadémiában emlékbeszédet Domanovszky Sándor, egyet, tanár. Az intézet képviseletében ez ünnepélyen az igazgató jelent meg.

F) Április 8-án emlékeztünk meg II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázéves fordulójáról. Az emlékbeszédet Csapiár Konrád r. t.mondotta.

G) Május egyik vasárnapján a hittanár szentbeszéde emlékezett meg az Istenanyáról s az édesanyáról, a legszebb égi s a legnagyobb földi szerétéiről. Másik vasárnapon az intézet kegyurának rendelete szerint a Ciszterci Rend nagy szentjének Clairvaux-i szent Bernátnak emlékét újította meg a szentbeszéd.

7. Fegyelmi és tanulmányi ügyek. Tanulóink erkölcs-fegyelmi állapotát valamennyi évközi konferencia jónak minősítette. Valóban, nincs is kifogásunk nagy általánosságban diákjaink magaviseleté ellen. Főkép nincs az intézet ajtaján belül. Itt szem előtt, felügyelet alatt vannak. A jók, békések csöndesebb természetüknél fogva, a rakoncátlanokat s pajkosokat fékezi az élő szabály: a tanár. A kisebb tanulók ellen alig van valami panasz az intézet falain kívül is. Csak mikor már kezdik érezni mivoltukat s öntudato- sabban néznek befelé lelkűkbe : akkor érzik a törvényt nyűgnek s keresik alúla a szabadulás kibúvóit. A 14—15 éves gyermek nagy lelki és testi válságokon megy keresztül s ha ez időben nem őrködik rajta féltő gonddal az iskola és a család szeme, egész életére kiható ferde módon alakulnak ki jellemének alapvonásai. E vonások kiütköznek már a legfelsőbb osztályokban s az iskola falain kívül ezek miatt akad legtöbb baj, kihágás, összeütközés. Ez évben is történt fegyelmetlenség, melynek komolyabb következménye lett. Ezért kérjük a szülőket, főkép a szállásadókat, ügyeljenek éber gonddal a rájuk bízott nagy diákokra. Kivánjanak tőlük szigorú napirendet, kívánják meg, hogy engedély nélkül ne hagyják el a házat s tudjanak és