Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
22 Vegyüléskor ugyanis az atomok és a körülöttük keringő elektronok különböző szögsebességgel ütköznek. Az ütköző elektronok precedálnak, atomaik- ról leválnak és az egyik ionnak negativ töltést kölcsönöznek, a másik ion pedig ugyanakkor elektronhiányos, azaz pozitiv töltésű lesz (a). c) Töltést kell mutatnia ugyanannak a testnek is akkor, amikor a hőmérséklete tömegének egyik részében megváltozik (Thomson-hatás). A testnek e helyén létrejött hőmérsékleti külömbség u. í. a test molekuláinak és a velük kapcsolatban álló elektronainak mozgásállapotát szintúgy változtatja meg, mint a különböző anyagú testek érintkezése (b). d) Két különböző anyagú fémvezető forrasztási helyének hőmérsékletváltozása fokozza a b) és c) alatt tárgyalt hatást (Seebeck-hatcís). e) Két különböző anyagú vezető forrasztási helyén átvezetett elektronáram, ha ez a melegítés áraméval egyező irányú, a forrasztás helyét lehűti, az ellenirányban vezetetté pedig fölmelegíti azt (Peltier-hatüs). Az előbbi esetben az elektronáram a forrasztás helye elektronainak sebességét megnöveli, a forrasztáe helyét jobb áramvezetővé teszi, az utóbbi esetben az elektronáram a forrasztás helye elektronainak a sebességét megcsökkenti, mert az áraméival ellenirányúak, a forrasztás helyét rosszabb vezetővé teszi, minek következtében az elektronáram energiája a molekulákban halmozódik fel meleg alakjában. Hasonló módon lehet egyéb ,hatásokat' is értelmezni az elektron kettős energiájával. Az atom szerkezetét, épületét, a benne kapcsolatba lépett elektronok számával, helyzetével és mozgásával szokás értelmezni. Ha e gondolat megfelel a valóságnak, akkor az elektromosságot az atom bomlása jelenségének mondhatjuk. Tehát az elektromosság gerjesztésének, az elektrongáz előállításának a munkájával atombontást végzünk.
