Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
13 getyükkel, azaz északi mágnességű végükkel, áramlanak előre az áramkor pozitív sarka felé. Az eddig tárgyaltak alapján az elektromosságról és mágnességről a következő szemléletes mechanikai képet vázolhatjuk. Valamely testen helyet foglaló, nem irányított tengelyű, szabad elektronoknak a tömege alkotja a sztatikái elektromosságot. Haladó mozgásban lévő irányított tengelyű elektronok alkotják az elektromos áramot. Irányított tengelyű, relatív nyugalomban lévő elektronok alkotják a mágnességet. Azt is mondhatjuk, hogy a relativ nyugalomba helyezkedett elektrongáz a sztatikái, az áramló a dinamikai elektromosságot alkotja. A mágnesség pedig az atomaiban irányított tengelyű abszorbeált elektrongáz, Diamágnességet olyan testeken észlelünk, amelyekben az elektronok többsége egyközűen fekvő tengelyei két derékszöget alkotnak. Tengelyeik fekvése tehát olyan, mint az asztatikus tűpáré. Az influencía. — Az influencia jelenségét valamely töltött A vezetőnek elektromos mezejében álló közömbös В vezetőn észleljük (5. ábra). A közömbös vezetőn a töltött vezető elektromosságával egynemű elektromosság jelenik meg, jóllehet a két vezetőt valamely rossz vezető (levegő, vagy más dielektrikum) választja el egymástól. E jelenséget az elektron kettős energiájával következőképen lehet értelmezni. Az elektronokkal töltött vezetőn elhelyezkedett, szabadon mozgó elektronok sebességük és forgásuk kinetikai energiájával kettős ha- 5. ábra. — Mérleg az influencia munkájának meg-tást fejtenek ki a dielektrikum mérésére. A és В elszigetelt vezetők, q kiegyenlítő molekuláinak elektronaira. For- ellensúly. gásuk energiájával precesszióra kényszerítik azokat, minek következtében forgó tengelyük a töltés elektro- nainak tengelyével azonos irányú és azonos forgóvá lesz (gondoljunk a forgatott asztalkán álló pörgetyüre 4. ábra.) Eközben a töltés elektronaitól lökést is kapnak, amely őket a közömbös vezető felé terelné, ha nem lennének a dielektrikum molekuláihoz kötve. A lökés energiája rajtuk át mégis átterjed a közömbös vezetőig, ahol a lökés a molekuláktól már könnyen leváló elektronokra talál. Utóbbiak aztán molekuláiktól leválva a közömbös vezetőnek töltést adnak, Ezzel a folyamattal beáll a két elektromos test
