Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
9 lehet chemiaí (vegyületek képződése a galvánelemekben), lehet elektromos (az influenciában), lehet mágneses (az indukcióban). A meleg és a fény is elvégezheti azt a munkát. Az erőmező. — Az elektromotoros erő az elektronok leszakításá- nak a munkájával az illető test molekuláinak mozgásállapotát megváltoztatja. E megváltozott mozgásállapot átterjed a test minden molekulájára, sőt átterjed a testet környező levegőre, vagy más dielektrikumra is. Ezért tapasztaljuk, hogy valamely elektromozott test környéke, ahol elektromosság nincs, a távolsággal fogyóan ugyanazokra a hatásokra képes, amely hatásokat magán az elektromozott testen észlelünk. Az ilyeténképen módosított környezetet, teret, erőmezőnek5) nevezte el Faraday. Az elektromos áram. — Az elektromos áram az elektrongáz áramlása valamely magasabb potenciálú helyről egy alacsonyabb potenciálú helyre. A közönséges gázt csövekben, az elektrongázt fémdrótokban vezetjük. A drótokban vezetett elektrongáz elektronai azonban a vezető drót molekuláiba, atomaiba ütközve sokszorosan föl vannak tartóztatva tovahala- dásukban és aránylag csak lassan haladhatnak előre. Kinetikai energiájuk azonban, amelyet a vezető elektronaival közölnek, igen nagy sebességgel terjed tova elektronról elektronra, mint a sorban álló ütköző rugalmas golyóké. Az elektromos áramot tehát, jóllehet a maga egészében elektronoknak áramlása, mégis inkább az elektronok kinetikai energiája áramlásának kell tekinteni, amely ütközéssel elektronról elektronra megy át. Hosszabb utat az áramló elektron csak a vákuumban tehet meg. Ha elektródákkal fölszerelt valamely üvegcsőben (1 ábra) a levegő annyira meg van ritkítva, hogy a nyomása 2 mm. magas 1. ábra. — К katod, A anod. higanyoszlop nyomásánál nem nagyobb, akkor a csővön átvezetett elektronáram világító színes rétegeket alkot a cső ritkított levegőjében. E rétegeket a katodról (K) levált, és nagy sebességgel az anod (A) felé haladó elektronok hozzák létre. Az elektronok u. i. az útjukban álló levegőmolekulákba ütközve, kinetikai energiájukkal meleget és fluoreszcenciát gerjesztenek ama színes rétegekben. Eközben a levegőmolekulák elektronai- nak egy részét fölszabadítják, amelyek az ütközés irányában tovább haladva az először ütköző elektronoknak a szerepét veszik át és egy újabb világító réteget alhotnak. E szép jelenség azonos az elektromosságnak, az elektromos energiának tovaterjedésével a drótvezetőkben, és mintegy látható, nagyított képe az elektromos áramnak a vezetőkben. A jó vezetőben keve“) A két dimenziós, „mező" szó ellenmondásban van ugyan tér fogalmával, mint fizikai műszó mégis általános használatban van. a három dimenziós
