Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1933
e centimeter sugárú CD köre szemlélteti ezt az fi tömeget. A megbecsülhetetlen haszna ennek az elméleti tömegnek az, hogy a változatos alakú forgó test tömege helyett, egy egyszerű körvonalba sürített tömeget kell számításba venni. 4. A precesszió. A forgó pörgetyű preeessziós mozgást akkor végez, amikor valamely erő az X forgó tengelyét, a saját irányán kívül fekvő Y tengely körül igyekszik forgatni. A pörgetyű ebben az esetben nem hódol a forgató erőnek, nem követi a forgató erő irányát, hanem egy harmadik Z tengely körül, amely az előbbi (X, Y) tengelyek síkjára merőleges, végzi a forgó mozgását, a precessziót. Az 1. ábrában szemléltetett pörge- tyűre ható forgató erő a nehézségerő, a pörgetyűnek Q és a nehezéknek q súlya, amelyek a pörgetyű forgó tengelyét a vízszintes síkban fekvő Y tengely körül igyekszenek forgatni, mire a precesszió jön létre Z tengely körül. A precesszió mozgásiránya függ mind a pörgetyűnek, mind a forgató erőnek forgásirányától. A 3. ábra szemlélteti a precesz- szió mozgásirányát minden lehetséges esetben. A meghatározása vagy tapasztalati, vagy elméleti utón történhetik. Az elméleti utón történő meghatározásáról később lesz szó. (7. p.) A forgásirány megállapítására nézve legcélszerűbb az óramutató forgásirányát mintának fölvenni. A jobbra-balra forgás elnevezés igen határozatlan. Az óramutató forgásá- sával egyező forgást pozitívnak (-)-), a vele ellenkezőt negatívnak (—) mondhatjuk. E megállapításhoz hozzá kell még tenni, hogy az észlelés mindenkor a szemünk előtt fekvő pörgetyűtől az X, Y,Z koordínatatengelyek metszőpontja, О felé, történjék. Hiszen, ha a metszőpont felől észlelnénk, az annak felelne meg, hogy az óra mögül tekintünk az órára, amely esetben az óramutató ellenirányban látszanék mozogni. 5. A precesszió keletkezése. A precesszió keletkezésének megértése végett vegyünk föl egy, a forgó X tengelyével vízszintesen fekvő 3. ábra. OX a pörgetyűnek, OY a forgató erőnek, OZ a precenziónak forgó tengelye.
