Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1933
A pörgetyű. Á tanuló ifjúság számára irta Székely Károly cisztercita, ny. középiskolai tanár. Gyermekkorunknak kedvelt játékszeréről, a pörgetyűről, érdekes jelenségeinek fizikai értelmezéséről, kívánnak az alábbi sorok tájékoztató ismertetést adni. A természettel való megismerkedésünk közben minduntalan a pör- getyűéhoz hasonló jelenségekkel találkozunk. Az anyagi világ nagy tömegei, az ég csillagai, továbbá az atomok világának kicsiny tömegei egyaránt, örökös forgásban, örvénylésben vannak. A forgó, örvénylő, mozgás — ügy látszik — igen előkelő, talán alapvető szerepet játszik a természetben, a természet jelenségeinek előidézésében. A forgó mozgás fizikájával való megismerkedés tehát megérdemli a vele járó munkánkat, fáradozásunkat. 1. A pörgetyű főbb jelenségei. Ha valamely részarányos pörgetyüt megpergetünk, aztán a forgó tengelyével függélyesen valamely vízszintes lapra állítunk, tapasztaljuk, hogy a forgó tengelye állandóan ebben a függélyes helyzetben marad. A forgó pörgetyű tengelyét szabad tengely- nek szokás nevezni. Tapasztaljuk továbbá, hogy a forgó pörgetyűnek nemcsak a tengelye marad meg függélyes állásában, hanem a pörgetyűnek egész tömege is, tehetetlenségénél fogva, nagy energiával igyekszik megtartani azt a síkot, amelyben megindult. Ha a megpördített pörgetyű tengelyét nem függélyesen, hanem ferdén állítjuk a vízszintes síkra, akkor a szabad tengelye körkúpfelületen mozog. A pörgetyűnek ezt a mozgását precessziónak nevezzük.1) Ha valamely forgó pörgetyű vízszintesen fekvő tengelyének egyik végét alátámasztjuk, vagy fonalra akasztjuk, meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a szabad tengelye vízszintesen körben forog, a pörgetyű súlya nem bírja azt lebillenteni, sőt a reá akasztott valamely súly sem képes arra. j ábra. Fonalra függesztett pörgetyű (1. ábra.) q túlsúllyal. ') Precesszió (megelőzés), a csilagászatból átvett műszó (terminus technicus). A geocentrumos naprendszerben u. i. a tavaszpont — az ekliptika és az égi egyenlítő tavaszi metszőponija — évenkint mintegy 50 ívmásodperccel megelőzi annak az álló csillagnak a keltét, amellyel az előző évben egyszerre kelt. A héliocentrumos naprendszerben a csillag előzi meg a tavaszpontot. A precesszió tehát elvesztette az eredeti jelentését, mint műszó azonban megmaradt a tudományban. Z i
