Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1933
18 gette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a Tanulmányi Alap terhére, a városon csak az iskolaépület fenntartásának kötelessége s évi 800 forint (ma 1856 P) hozzájárulás marad. A bajai főgimnázium e szerint 1869—70-től kezdve kir. kát. gimnázium, s mint ilyen működik 1879—80-ig, amikor az egri, székes- fehérvári és pécsi főgimnáziumokat fenntartó Ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságot élt intézetet. I. Ferenc József a Ciszterci Rend szentgotthárdi apátságát és birtokait az osztrák Heiligenkreuz-i apátságból, amelybe III. Károly 150 évvel előbb kebelezte, 1878-ban kiszakította és negyedikül a zirci, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz csatolta. A Rend ennek fejében vette át a nagyon megterhelt Tanulmányi Alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba vétele fokozatosan három év alatt ment végbe. Az első ciszterciták 1879-ben érkeztek Bajára. Magukkal hozták a magyar tanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását, azonban a kezdet szokásos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok-sok akadállyal és a rozoga, szűk épület hiányaival is meg kellett küzdeniök. 1892-ben a Ciszterci Rend és Baja város renoválták nagyjában az épületet, s az intézet gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kultúrális intézménye lett. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914—1918.) mint katonai kórház, utóbb (1918—1921.) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után, mikor városunk a csonkamegye székhelye lett, egyre szaporodott a tanulók száma s a régi-rozoga épület hiányosságai mindjobban kiütköztek. Hosszú évekig tartó előkészítés után végre 1930—31- ben megtörtént az épület újjáalakítása és kibővítése gf. Klebelsberg Kunó miniszter és a Ciszterci Rend bőkezűségéből, s ma helyiségeiben, fölszerelésében megújulva végzi benne az intézet hivatása nemes feladatát. Az intézet igazgatói voltak : Demerácz Adám (Ferenc-rendi) 1791— 1820., dr. Pendl Nép. János (Fér. r.) 1820—1851., dr. Horváth Ferenc (egyházmegyei), 1851—1865., Bándl János (világi) 1866—1879. Ciszterciták: Gebaur Izor 1879—1881., Szenczy Győző 1881—1897., Fölkér Gusztáv 1897—1904., dr. Wemer Adolf 1904—1917., dr. Kürti Menyhért 1917—1924. Az intézet elhúnyt tanárai közül irodalmi és kultúrális téren kitűntek, mégpedig világiak: Czirfusz Ferenc, Holub Mátyás, Kolmár József, Stoczek György, Klamarik János, Szarvas Gábor, Köpesdy Sándor, Marga- lits Ede, Jánosy Boldizsár; ciszterciták : dr. Platz Bonifác író-főigazgató, Barbaries Róbert nyelvész, Vince Ambró hittud. iró, Török Konstant esztétikus, dr. Madarász Flóris esztétikus, Kalocsay Alán költő. Az intézet elhúnyt tanítványai közül országos hírnévre tettek szert: Bende Imre nyitrai püspök, Boromisza Tibor szatmári püspök, Bogdáno- vics Lucián karlócai pátriárka, Füssy Tamás író, Girk György pécsi püspök, Szülik József költő, Tóth Kálmán költő, Csanády István a magyar gyorsírás egyik úttörője, Újhelyi Imre magyaróvári gazd. akad. igazgató, gazdasági író, Csermák Mihály ezredes, az uzsoki hős.
