Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1933
10 tójába nyúlik és benne megtámaszkodva, a pörgetyű tengelyének forgását a vízszintes síkban biztosítja. Ha a műszer jobboldali karjának a tömegét mi-gyel, tömegközéppontjának a távolságát O-tól £i-gyel, a baloldali karjának a tömegét m2-el, tömegközéppontjának a távolságát O-tól fe2-vel jelöljük, akkor a II képlet számlálójába az rrixgkx—m2gk2 forgatónyomaték-külömb- séget kell helyeznünk, hogy a műszer pörgetyűjének esetleges precesszióját kifejezze. Ebben az esetben u. i. a forgató nyomatékok ellentétes irányban működnek. Műszerünk pörgetyűjének precesszióját kifejező képlete tehát u mxfskx—mzgkz у ШО Műszerünkön előálló esetek a következők: a) Ha h hengert olyan helyre állítjuk, amely miatt a műszer jobb- és baloldali szárának forgató nyomatéka egyenlővé válik, hogy tehát rrixgka —m2gk2=o, akkor « = o, azaz ebben az esetben a pörgetyűnek nincs precessziója, a tengelye megmarad a kezdet irányában. b) Ha h hengert О-hoz közelebb állítjuk, miáltal a műszer jobboldali szárának forgató nyomatéka (rrixgkx) nagyobb lesz, mint a baloldali, akkor TTiigki—m2gk2 különbség pozitív értékű, tehát « is pozitív, azaz a pörgetyű precessziójának az iránya az óramutatóéval azonos. c) Ha h hengert a szár vége felé toljuk el annyira, hogy a műszer jobboldalának forgató nyomatéka kisebb legyen, mint a baloldali, akkor az m-xgkx—m-igk-i különbség negatív értékű, következőleg « is negativ, azaz a precesszió az óramutató járásával ellenirányú. d) Eddig a pörgetyű "> szögsebességét pozitívnak tettük föl. Adjunk most a pörgetyűnek negativ irányú szögsebességet (—«») és tegyük rrixgkx—m2gk.1 külömbséget ismét pozitívnak, mint b) esetben, akkor- ^1^1 ^-= —re. A precesszió tehát az óramutató járásával ellenirányú. e) Ha nixgki—m2gk% negativ és to is az, akkor a precesszió pozitív, mert -Ki*.-""*»■) =+„. A precesszió tehát minden esetben olyan irányú, mint aminőnek azt a 4. р.-ban tapasztalattal megállapítottuk. 8. Ha valamely állandó erő a giroszkóp pörgetyűjének precesszióját gyorsítja, ha például a műszer tengelyét a precesszió irányában előre toljuk, akkor a pörgetyű tengelye emelkedik, ha pedig az erő a precessziót lassítja, a műszer tengelyét a precesszióval ellenkező irányba tereljük, akkor a pör- getyü tengelye sülyed. Viszont, ha a pörgetyű tengelyét emeljük, a precesz- szió gyorsul, ha sülyesztjük, a precesszió lassúdik. E jelenségek megértése végett gondoljunk arra, hogy a pörgetyű tengelyét emelő és precessziót okozó erők egymásnak kölcsönös reakciói (5. p.). Minden változás, amely
