Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1933

— 8 párok, érthetőleg, viszont az emelőpárokra vannak forgató hatással. A hatásuk kölcsönös és együttesen hozzák létre a pörgetyű precesszióját. Eközben ne feledkezzünk meg arról, hogy az itt szereplő emelő és forgató erőpárok a рш ellenállásnak csak egy részét veszik igénybe, t. i. csak akkora részét, mint amekkora épen elegendő arra, hogy a pörgetyű mgk forgató nyomatéka ellenslúyozva legyen. [Az asztalon fekvő könyv is csak akkora ellennyomást kap az asztal erőssége részéről, mint amekkora a könyv súlyának nyomása az asztalra.] 6. A precesszió szögsebessége. A precesszió szögsebességének meghatározása végett azt a mennyiségtani kapcsolatot kell megállapítanunk, amely kapcsolat a pörgetyű mg súlya, púi ellenállása és a meghatározandó «, precisziós szögsebessége között fönnáll. E cél elérése végett gondoljuk meg mindenekelőtt, hogy a sztatikái és a dinamikai ellensúly eredője közt különbség van. Ha u. i. azt mondjuk, hogy valamely testre ható erők sztatikailag ellensúlyozódnak, akkor az erők relativ nyugalomba helyezik a testet. Ha pedig azt mondjuk, hogy a testre ható erők dinamikailag ellensúlyozódnak, akkor az erők a testnek egyenletes mozgást, sebességet, kölcsönöznek. A precesszióval mozgó pörgetyünek mozgásállapota dinamikai ellensúlyi állapot. Olyan az, mint aminő valamely vasúti vonaté akkor, amikor az a pályáján egyenletes moz­gásban van. A vonatnak ebben a dinamikai ellensúlyi állapotában a gőzerő és a vonat útjában álló akadályok (súrlódás, légellenállás stb.) kölcsönösen ellensúlyozzák egymást, a vonat pedig azzal a sebességgel halad tova, a mellyel az erők ellensúlyozódása pillanatában mozgott (ü at). A vonatra most már nem hat erő, hanem M tömege tehetetlenségénél fogva v sebes­séggel halad pályáján és \Mv2 kinetikai energiájával bizonyos ps munkát bír elvégezni. A precessziós pörgetyű is ilyen jelenség. Benne a pörgetyű súlyá­nak forgató nyomatéka szintén kinetikai energiává, illetőleg munkává alakul át. Az erők, amelyek a precessziós pörgetyűn ellensúlyt tartanak, a pör­getyű súlya és a forgó pörgetyű pco ellenállása. A pörgetyű súlyának forgató nyomatéka mg.OS—mgk (4. ábra), a pörgetyű ellenállásának forgató nyo­matéka pu)AS=pw (mert AS 1,\. ö. a 3. p.). E két erő ellensúlyozódása közben a pörgetyű S tömegközéppontja a k sugaru körben v ———j— egyenletes szögsebességgel mozog («<£=SOG<£). Ha a szöget radiánnal cc mérjük, akkor az utóbbi szögsebesség—. A pörgetyű m tömegének ebben a körmozgásban \mv2 kinetikai energiája van, amellyel bizonyos munkát bír elvégezni. A pörgetyű súlya közvetlenül nem végez munkát, mert a súly iránya a megtett útra, a körívre, merőleges (I=ps.cosR=o). Munkát végez azonban а рш ellenállás azzal, hogy a pörgetyűt az SG íven elmozdítja. E

Next

/
Thumbnails
Contents