Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1932

41 reálgimnázium először a III, osztályban. Más intézet eredményéről nem szól­hatunk, de a magunkéban elért siker gondolkozásra int. Csak az első félévi jegyeket említhetem, a másodikban szerzett tapasztalatok alapján év végén bizonyosan még jobb az eredmény. A számban túlzsúfolt osztályban 71 ta­nuló közül jeles volt 13, jó 28, elégséges 24, bukott 6, Olyan eredmény, amilyent 1, osztályi kezdéssel sohasem tudtunk elérni. Főképp a bukottak számában. Pedig az anyagból jóval többet végeztek, mint előbb az I. osz­tályban szokás volt végezni. Azért úgy hisszük, mielőtt végleg megtörténik a döntés a latin tanítás kezdéséről, nem szabad figyelmen kívül hagyni ennek az évnek idevonatkozó pedagógiai és statisztikai tapasztalatait. A szelektá­lásra — mert ez is döntő érv volt az I. osztályi kezdés mellett — szükség van ugyan az alsó osztályokban, de más eszközöket és módokat kell rá beállítani pl. a felvételi vizsgát, vagy — figyelembe véve az elemi iskola tantervét — akár az előkészítő osztályt. De nálunk a latin nyelvet, melynek testvére vagy lánya minden nyugati nyelv, de teljesen idegen tőle a magyar nyelv, kegyetlen eszköznek tartjuk e célra. Amit könnyen megért a 12—13 éves agyvelő, képtelen azt felfogni a 9—10 éves. Visszatérve intézetünkre hálásan említjük, hogy a szülői érdeklődés a fogadó órákon sűrű és beható, igy biztosítva van az együttműködés a szülői ház és az iskola között. Sőt a tanulók közül is sokan föl-fölkeresík bizalmas szívvel tanáraikat és készséggel hallgatják tanulmányi és lelki ügyeikben tanácsaikat. A szülők számára három értekezletet tartottunk. Egyiken, febr. 7-én, az igazgató fejtegette a tanulmányi és fegyelmi eredmény értékelését, a másikon, máj. 2-án, dr. Horváth Ernő cserkészparancsnok értekezett a nyári gödöllői világtábor etikai és nemzeti jelentőségéről. A harmadikon, május 31-én, Barta Lénárd r, t. a vízitelep szükségleteit ismertette. Lelkes sza­vaira az értekezlet úgy döntött, hogy a telep céljaira még a jövő évben is 4 P fenntartási díjat áldozzon minden tanuló. 8. Valláserkölcsí nevelés. Intézetünk valláserkölcsi nevelő munkája a Ciszterci Rend ötven éves bajai és több mint száz éves tanítórendi hagyományában gyökerezik. Mindaz, amit új viszonyok, különböző korok szükségletei magukkal hoznak, a régi bevált és megszeretett intézmények, keretek és formák között helyezkedik el. így kifelé kevés a változás, kevés a mozgás. A nevelő szerzetes-tanár belső tartalomban, észrevétlenül és rejtve maradó irányításban adja a lélek kenyerét az új kor ifjúságának. A meg­újult s megnagyobbodott intézet is több lehetőséget ád a vallásos-nevelő munkásságnak. A lépcsőház fordulóinál Szent Imre és Szűz Mária szobra figyelmeztetik az ifjúságot azon eszményekre, amelyeknek szolgálatába hív­juk őket. Katolikus öntudatukról tesznek vallomást azzal, hogy e szent jelvényeket virágokkal ékesítgetik. A Kongregáció tágas, napsugaras helyi­séget kapott gyűlései számára a mértani rajzteremben. A folyosók vallásos tárgyú képei egy pillanatra sem hagyják elhomályosodni a tanuló lelkében a választ e kérdésre: ad quid venisti ? Minden osztálytermünkben a kereszt mellett Szent Imre arcképe figyelmezteti if jainkat a szentimrés lelkűiét kiala­kítására. Általában pedig az állandó, vérrévált vallásgyakorlatok teszik alapját az intézet nevelő munkájának, melynek célja a gerinces katolikus­magyar intelligencia kitermelése.

Next

/
Thumbnails
Contents