Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1932

39

runktól távol sem érezzük árván magunkat a megbecsülő szeretetnek közepette, és arra érdemesek akarunk maradni az által, hogy a bajai szülők reménységeit egyben a magyar jövő reménységeivé és biztos alapjaivá formáljuk át.

Ebben a törekvésünkben kérjük Méltóságodnak és a Törvényhatósági Bizottságnak mindig szívesen fogadott támogatását, hogy egybefogott kézzel és összetett erőkkel eredményesen dolgozhassunk a szebb magyar jövőért.

B) Együtt gyászoltuk minden igaz magyar szívvel a nemzet nagy halottad: gf. Klebelsberg Kunót és gf. Apponyi Albertét.

A nagy kultuszminisztert valóban saját halottunknak ismertük. Hiszen gimnáziumunk, rendházunk az ő áldozatos bőkezűségéből újult meg, ő adta meg a módokat és eszközöket, hogy a bajai tanulóifjúság méltó helyiségben készüljön a jövő nagy feladataira. 1929 márciusában személyesen lejött ezért városunkba, maga indította meg s később is a sok nehézség között az ő jóakarata, a Rend, a város, és az ifjúság iránt érzett szeretete segítette szerencsés befejezésre építkezésünk ügyét. Azért a nagy embert megillető megbecsülésen kívül a hála érzése is fokozta gyászunkat. Okt. 14-én szentmisét ajánl- tunk fel a nagy magyar ember, a nagy jótevő leikéért s kértük a jó Istent, adjon neki jutalmul örök boldogságot, szegény magyar hazánknak pedig hozzá hasonló férfiakat. Okt. 16-án pedig ismertettük az ifjúság előtt a nagy miniszter életét, nagyvonalú működését, a magyar élniakarásnak sokáig világító példaképét.

Hasonló érzésekkel gyászoltuk nemzetünknek február 7-én elhunyt legnagyobb fiát, eltiprott jogainknak egész világon ismert szószólóját, nemzeti reménységeink ékesszavú hirdetőjét: gf. Apponyi Albertet. Temetése napján, febr. 13-án gyászmisében kértük az egek Urát, hogy nagy fiának, mindig katolikus fiának jelöljön helyet jobbja mellett s 14-én igyekeztünk emlékét minél mélyebben vésni a hálára kötelezett ifjúság leikébe.

Megemlékeztünk nemzeti irodalmunk nagy alakjai halálának évfordulójáról is. Az 1932. év félszázados fordulója volt Arany János halálának! 15 éve, hogy Cyóni Géza elpusztult a krasznojarszki fogolytáborban, s Gárdonyi Géza 10 éve pihen az egri vár bástyája mélyén. Ügy éreztük, emlékezetük megelevenítése megbecsülése egyben legnagyobb nemzeti kincsünknek : irodalmunknak is.

C) Ez évben kezdtük meg rendszeresen a sírgondozást. Dr. Gon- dán Felicián r. t. vezetésével a III. osztály tanulói fölkeresték és fölkutatták a temetőőr adatai nyomán tanuló korukban meghalt diákjaink, Baján eltemetett hősi halottaink, az intézet régi világi tanárainak s jótevőinek sírjait — a Rókus- és a Kálvária temetőben. Az így jegyzékbe vett sírok száma: 42. A hozzátartozók híjján ma már elhanyagolt sírokat halottak napjára rendbehozták s időnkint az év folyamán is gondozták, virággal díszítették. Megható buzgósággal gondoskodnak a számukra kijelölt sírokról s kiegészítették egyben följegyzéseikkel halottainkra vonatkozó adataink gyűjteményét.

D) Az anyák napján, május harmadik vasárnapján, a hittanár szentbeszéde emlékezett meg az Istenanyáról és az édesanyáról, a legszebb égi s a legnagyobb földi szeretetről.