Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1932

- 31 gette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a Tanulmányi Alap terhére, a városon csak az iskolaépület fenntartásának kötelessége s évi 800 forint (ma 1856 P) hozzájárulás marad. A bajai főgimnázium e szerint 1869—70-től kezdve kir. kát. gimnázium, s mint ilyen működik 1879—80-ig, amikor az egri, székes- fehérvári és pécsi főgimnáziumokat fenntartó Ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságot élt intézetet.

I. Ferenc József a Ciszterci Rend szentgotthárdi apátságát és birtokait az osztrák Heilígenkreuz-i apátságból, amelybe III. Károly 150 évvel előbb kebelezte, 1878-ban kiszakította és negyedikül a zirci, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz csatolta. A Rend ennek fejében vette át a nagyon megterhelt Tanulmányi Alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba vétele fokozatosan három év alatt ment végbe. Az első ciszterciták 1879-ben érkeztek Bajára. Magukkal hozták a magyar tanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását, azonban a kezdet szokásos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok-sok akadállyal és a rozoga, szűk épület hiányaival is meg kellett küzdeniök. 1892-ben a Ciszterci Rend és Baja város renoválták nagyjában az épületet, s az intézet gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kultürális intézménye lett.

A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914—1918.) mint katonai kórház, utóbb (1918—1921.) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkivül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom.

A felszabadulás után, mikor városunk a csonkamegye székhelye lett, egyre szaporodott a tanulók száma s a régi-rozoga épület hiányosságai mindjobban kiütköztek. Hosszú évekig tartó előkészítés után végre 1930—31- ben megtörtént az épület újjáalakítása és kibővítése gf. Klebelsberg Kunó miniszter és a Ciszterci Rend bőkezűségéből, s ma helyiségeiben, fölszerelésében megújulva végzi benne az intézet hivatása nemes feladatát.

Az intézet igazgatói voltak : Demerácz Ádám (Ferenc-rendi) 1791— 1820., dr. Pendl Nép. János (Fér. r.) 1820—1851., dr. Horváth Ferenc (egyházmegyei), 1851—1865.,Bándl János (világi) 1866—1879. Ciszterciták: Gebaur Izor 1879—1881., Szenczy Győző 1881—1897., Fölkér Gusztáv 1897—1904., dr. Werner Adolf 1904—1917., dr. Kürti Menyhért 1917—1924.

Az intézet elhúnyt tanárai közül irodalmi és kultürális téren kitűntek, mégpedig világiak: Czirfusz Ferenc, Holub Mátyás, Kolmár József, Stoczek György, Klamarik János, Szarvas Gábor, Köpesdy Sándor, Marga- lits Ede, Jánosy Boldizsár; ciszterciták: dr. Platz Bonifác író-főigazgató, Barbaries Róbert nyelvész, Vince Ambró híttud. iró, Török Konstant esztétikus, dr. Madarász Flóris esztétikus, Kalocsay Alán költő.

Az intézet elhúnyt tanítványai közül országos hírnévre tettek szert: Bende Imre nyitrai püspök, Boromisza Tibor szatmári püspök, Bogdáno- vics Lucián karlócai pátriárka, Füssy Tamás író, Girk György pécsi püspök, Szülik József költő, Tóth Kálmán költő, Újhelyi Imre magyaróvári gazd, akad. igazgató, gazdasági író, Csermák Mihály ezredes, az uzsoki hős.