Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1932
23 36. Sínkó Mihály-alapítvány. így szól az 1914 május 5-én az igazgatótól kiállított alapítólevél (Ért. 15: 1.) „Az 1912. év június hó 22-én Budapesten az Urban elhunyt Sinkó Mihály kalocsai egyházmegyei áldozópap, nyugalmazott plébános. Hálás szívvel gondolva szülővárosa gimnáziumára, amelyben kiképzését nyerte s amelyben boldogult bátyja hosszabb ideig tanár volt, 1912 február 24-én kelt végrendeletében . . . így intézkedik: „A bajai gimnáziumnak Sinkó Mihály plébános alapítványa címén 1000 koronát hagyok egy róm. kath., egyházi pályára készülő ifjú segélyezésére. . .“ Az alapítvány kamatait azon . . . VI. osztályú . . . tanuló kapja, aki papi pályára szándékozik menni s akit erre a segélydíjra a tanári testület érdemesnek tart. . .“ — Az alapítvány utolsó kamatát e célra — 40 K-át — 1923-ban adtuk ki. e 37. Drescher Béla-alapífvány. Az 1916 szept. 10-én kiállított alapítólevél így kezdi: „Alolirott Drescher Rezső, budapesti ügyvéd, boldogult öcsém: Drescher Béla oki. középiskolai tanár nevének az intézetben, melyben középisk. tanulmányait végezte, szerény emléket óhajtván állítani, 800 К-ás alapítványt teszek a bajai főgimnázium tanulói számára." — Ez összegből 769.90 К-t hadikölcsönkötvényben, 30.40 К-t pedig takarékban helyezett el. Kiköti az alapító, hogy „egyforma minősítés esetén előnyben részesülnek azon bajai, Baja-vidéki vagy Bács-Bodrogmegyei illetőségű tanulók, akiknek édes apjuk a hazáért hősi halált halt.“ A jutalom odaítélése ügyében a tanárikar szótöbbséggel határoz. — Első kamata 1917-ben 48 K, utolsó 1923-ban ugyanannyi. 38. Drescher Rezső-alapítvány. Drescher Rezső a maga nevét is óhajtotta megörökíteni. 1929 jan. 10-én kapott az intézet egy hivatalos iratot, címe : Kivonat a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvből. Ebből értesültünk a következőkből. Drescher Rezső 1917 szept. 25-én halt meg Svájcban, Bern városban. Végrendeletének 7. pontja szerint hagyott: „A ciszterci rend főgimnáziumának Baja — alapítványul: 2000 K.“ A ránk nehezedett keserves idők miatt a hagyatéki tárgyalás csak 12 év múlva bonyolódott le. Eredménye az lett, hogy „a végrendelet 5. pontjától kezdve a többi hagyományok kielégítésére . . . semmi esetre sem kerülhet a sor, miután a hagyományok egymásutáni rangsorozatban elégítendők ki ... a hagyaték túl van terhelve ... a gimnáziumi alapítvány számára effektiv vagyon nincs.“ — Mégis hálásan jegyezzük fel az alapító jószándékát. 39. Leícsuk Jakab kath. alapítványa. Az 1917. évi Értesítő szól róla először (18. 1.), de az ügy már jóval előbb kezdődött. 1901 szept. 27-én készítette végrendeletét b. e. Leicsuk Jakab, bajai iparos. 3. pontja így szól: „Baján, Főtéren (Szent István-tér) 436 hrszám alatt levő házam holtig tartó haszonélvezetét . . . nőmre Forray Annára hagyom, tulajdonjogát azonban örökös Catholikus alapítvánnyá szántam, miből folyólag rendelem, hogy ezen most említett 436 számú házam saját alapítványomként „Leicsuk Jakab catholikus alapítványa névre kebeleztessék he tulajdoni joggal. — Ezen alapítványom jövedelmeire pedig rendelem, hogy felerésze a bajai catholikus legényegyletnek évenkint kiadassék, hol is azt szabályaink értelmében elhasználhatják, másik felerésze pedig a Cisterci rend bajai főgimnásiumának adassák ki azon célból, hogy ezen jövedelmet a nevezett gimnásium tanári testületé két részre osztván, azt két bajai szegény iparos családból származó
