Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1932
17 116. 1.), s a minisztériumnak jelenti, hogy az összeg takarékkönyvben van elhelyezve. Később miniszteri utasításra kötvénybe helyezte s dr. Juray Károly orvost miniszteri köszönetre ajánlotta. Az alapítvány kamatát ki is adta az intézet az első évtől kezdve 1923-ig, utoljára 80 K-t. 21. Fischer Sámuel-alapítvány. Az 1898—99. Ért. 75. lapján jegyzi föl az igazgató: „Тек. Fischer Sámuel nagybirtokos ur, bajai lakos, 500 frt., 1000 koronás alapítványt tett le Baja thjf. város tanácsánál „Fischer Sámuel-jutalomdíj-alapítvány“ czimén, melynek 4u/i,-os kamatait minden évben a bajai főgymnasiumnak oly két tanulója között kívánja vallás- és felekezeti különbség nélkül kiosztatni, kik a magyarok történetében kiváló haladást tanúsítanak és a többi tárgyakból, valamint a magaviseletből is legalább jó osztályzatot nyertek s e kitüntetésre a főgymnasium tanárikara által méltóknak találtattak." Mivel az alapítvány városi kezelésben állott, egyéb följegyzést nem találok róla. Első ízben ugyanabban az évben adta ki az intézet a jutalmat egy VIII-os és egy III-os jeles historikus diáknak, a kettőnek 19 frt 96 kr-t., utolsó jutalom 1923-ban 20 K. 22. III. Béla magyar király emlék-alapítvány. 1898 okt. 21-én történt temetése III. Béla király Székesfehérvárott megtalált földi maradványainak a budapesti Mátyás-templomban. A Ciszt. Rend magyarországi nagy megtelepítőjének ez országos ünnepén Vajda Ödön zirci apátúrral élén a Rend negyedrésze megjelent. Iskolái tanulóit pedig azzal figyelmeztette a nagy király iránti hálára, hogy a gimnásiumban nevére emlékalapítványt tett. Erről az 1898—99. Ért. 75. lapján e szavakkal emlékezik az igazgató : „A ciszterci rend főpapja . . . Vajda Ödön zirczi apát úr a rend nagy alapítójának „III. Béla magyar király emlékére" egy 2000 Koronás ösztöndíjat alapított intézetünknél, melynek évi esedékes 80 korona összegű kamatait egy kifogástalan erkölcsi viseletű, szorgalmas, jeles vagy legalább jó előmenetelű róm. kath. vallású szegény sorsú tanulónak jutalmazására kívánja fordítani." Első kamatát, 40 frtot, még ugyanabban az évben kiadta az intézet. Kiadta ezután 22 éven keresztül, míg 1923-ban a többivel együtt ez az alapítvány is semmivé lett. 1928-ban dr. Werner Adolf apátúr, az intézet kegyura, újra megelevenítette s ez évtől kezdve az intézet ismét ád éven- kint 40 P jutalmat III. Béla király emlékére. 23. Bende Imre-alapítvány. Intézetünk legnagyobb értékű alapítványa. Alapítólevelét az 1899—900. Ért. közli (64—67. lap). Ebből vesszük ki eme sorokat: „Én alulírott Bende Imre, Isten és az Apostoli Szentszék kegyelméből nyitrai püspök, midőn a Mindenható Ur Isten végtelen kegyelme áldozárságom 50-ik évfordulóját megérnem engedé, térdre borulva hálát adok irgalmas Istenemnek ezen kegyelméért és meg nem szűnő hálám egyik csekély jeléül ajánlom fel jelen alapítványomat, hogy szolgáljon azon kettős szent czél érdekének, melynek elérésére, mint szent Egyházam felkent szolgája és szeretett Hazám hű fia, mindig törekedtem. Ezen kettős szent czél: Isten és Haza .... Az elmúlt 50 esztendő visszaemlékezésre késztet ! És emlékezetemben felujulnak multam emlékei. Kegyelet érzetétől áthatva emlékezem meg Baja szab. kir. városról, mint szülővárosomról, gyermek- és ifjú korom élményeinek színhelyéről, Az a kegyelet, mely múltamhoz köt, 2
