Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- 25 1. A Rend ós a város között a legerősebb ütközőpont volt a hosszú tárgyalások alatt az építendő gimnáziumnak párhuzamos osztályokkal való ellátása és a párhuzamosításnak a megépülés után azonnal való bevezetése. Hogy ez a nehézség kikiiszöböltessék a következő megoldás látszik célravezetőnek : a) A Rend Baján ezután is csak 8 osztályt köteles fenntartani, tehát az új iskola párhuzamosítás nélkül ős a rendház 8 osztálynak megfelelő tanári lakással épüljön. b) Viszont, hogy a város óhajtása teljesüljön, mikor gyermekeit középiskolai oktatásban akarja részesíteni: a kultuszminiszter úr a hatvani állami reáliskolát, amely ott a tanulók hiánya miatt nem életképes, Bajára helyezi át. Erre a célra a város átadja a tulajdonába vett mai gimn. épületet s vállalja az új iskola dologi kiadásait, míg a személyi kiadások a kultusztárca terhére esnek. A reáliskola I. osztálya már ez év szeptemberében megnyílik a városadta ideiglenes helyiségben. Mikor az új gimnázium elkészül, a régi gimn. helyiségeibe a reáliskola költözik. 2. Az új gimnázium és rendház elhelyezésére nézve a megállapodás a következő : A város az építkezés céljaira átadja a Déri-kert felső piátóját teljes terjedelmében a bemutatott tervrajz szerint. A terület zárt területté képeztelik ki a Rend óhajtása szerint úgy azonban, hogy sem az új épületek, sem a kert esztétikája ne szenvedjen. 3. A terület és a rajta épített rendház és gimn. tulajdonjoga a Ciszt. Rendé lesz. Mivel azonban a tulajdonjog a Déri-alapítvány szerint a városra nézve is kulturális célokra korlátozott, e korlátozás az új tulajdonos Ciszt. Rendre nézve annyiban fog fennállani, hogy ha a Rend tartósan akadályoztatnék a jövőben a középiskolai tanítás ellátásában, akkor az épületnek erre a célra szolgáló részét a tanítás ellátása végett az államnak adja át. Ha pedig a Rend véglegesen megszűnik Baján működni, az épületek a város tulajdonába mennek vissza, ekkor azonban a város az építkezésre adott 100 000 pengőt visszatéríti. 4. Az építkezésre előirányzott összeg 1,400 000 P.f Ebből a beruházási alap terhe 500.000, a kultusztárcáé 350.000, a városé — a Tanulmányi Alaptól birtokába vett mai két épület és telek ára -- 450.000 és a Rend hozzájárulása 100 000 P, amelynek alapján a tulajdonjogot kapja. Ez összegből a folyó évben rondelkezésre áll 1, 150 000 I', mig a beruházási alapból esedékes második 250.000 P a jövő évben folyósíttatik. 5 Az építkezés tervezője Kotsis Iván egyet, tanár, vezetője és elle&őrzője a VKM. építkezési szakosztálya Mivel az előirányzott összegen felül túlkiadásra sehonnan sincs födözet, a tervező dolgozza át újra, most már párhuzamosítás gondolata nélkül, a terveket, hogy az építés minden költsége, beleszámítva a gimn. bebútorozására előirányzott legalább 70 000 P-t is, tödözetet találjon az említett építési összegből. 6. Fontos anyagi és erkölcsi okokból óhajtandó, hogy az építkezés előzetes munkálatai a következő 4 — 5 hónap alatt végbemenjenek s az építés legkésőbb szeptember havában effektíve meginduljon, hogy még a tél beállta előtt tető alá helyeztessék, a bajai iparosok további téli munkaalkalmat találjanak, s az épület a jövő 1930. év szeptemberére teljesen kész állapotban átadható legyen rendeltetésének. E pontok alapján megállapítható, hogy a város a Rend minden kívánságát teljesítette, viszont a kultuszminiszter ismét az új épületek s a Déri-kert fennsíkja mellett döntött. A megállapodás e pontjait határozatba foglalva az ápr. 27-én tartott közgyűlés egyhangúlag megszavazta . . . És nem lett semmi ebből a tervezetből sem. Pedig szépen indult minden. Kotsis professzor újra meg újra átdolgozta a lecsökkentett terveket, állandóan folyt a tárgyalás közte, a zirci központi bizottság s az apátúrtól kinevezett bajai építőbizottság között, A