Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- 23 számára szolgáljon sétahelyül, hogy legalább 1900 négyszögöl területet kapjon a mostani 1950 helyett, és szükségesnek tartja, hogy a szerzetesház is, a gimnázium is elzárassék némikép a kerttől.) 2. A tulajdonjog. A város álláspontja: „Amennyiben a Ciszt. Rend tanítási kötelezettségének a jövőben eleget nem tehetne, a telek tulajdonjoga a rajta levő épületekkel tehermentesen a városra száll vissza." A Rend: „Amennyiben a közművelődés fogalmát az oktatás munkája nem meríti ki, nagyobb megnyugvás volna számunkra, ha a város a Déri-kert alapítólevenek értelmében oly módon biztosítaná a Ciszt. Rend részére a tulajdonjogot, hogy mindaddig annak élvezetében maradhat, amíg a maga szellemi erőit közművelődési célok szolgálatára alkalmazza." (A különbség azon van: a város szerint addig maradnak a Rend tulajdonában a telek és az épületek, amíg tanítási kötelezettségének eleget tesz, mert ha ebben bármi ok meggátolja, a városra hárul a tanítás kötelezettsége s az épületeket erre a célra akarja majd felhasználni. A Rend ezzel szemben bővebb keretet, a közművelődés szolgálatának megállapítását kívánja. Kívánja pedig a nemrég mult idők tanulságaképpen és az esetleges felfordult időkre is biztosítani akarja jogait.) 3. Párhuzamos osztályok. A város: „Ha a tanulók jelentkezése azt szükségessé teszi, fokozatosan mind a 12 osztály megnyitandó és fenntartandó mindaddig, míg a növendékek létszáma azt az előírások alapján indokolttá teszi." A Rend: „A párhuzamosítása Rend intézeteiben csak akkor válik lehetővé, ha az állam, vagy a helyi hatóságok támogatása megteremti a szükséges alapot a rendi tanerők neveléséhez, eltartásához." (A város biztosítani akarja minden különbségtétel nélkül a tanulók felvételét s ennek lehetősége párhuzamosítással biztosítandó. A Rend viszont Bajára nézve sem vállalhat többet, mint egyéb intézeteire. Már pedig négy osztály egy fél-gimnázium. Több teher vállalására a Rend nem kötelezhető, s anyagi terhei miatt többre nem is vállalkozhatik.) 4. A tanulók felvétele. A város „kéri, hogy az intézetbe a bajai tanulók fölvétele első sorban biztosítassék." A Rend: „A Rendtartást kell irányadónak tekintenünk, amelynek 5. §-a többek közt ezeket mondja: A felvétel alkalmával a helyben lakó szülők gyermekei előnyben részesülnek." (A hangsúly a város szerint azon van, hogy az izr. vallású tanulók korláttalanul bejuthassanak a katolikus jellegű gimnáziumba. A Rend arra hivatkozik, hogy e kérdés gyakorlati megoldásának módja az elvi nehézségek ellenére is mindig megtalálható.) Míg idelenn szóban és írásban, gyűléseken és értekezleteken mind jobban és jobban kiélesedett a helyzet, odafönn Budapesten építkezésünk ügye gyors tempóban halad előre. A Tanulmányi Alap felügyelő bizottsága hozzájárul a két épület eladásához, az emelendő épületek tulajdonjogát átengedi a Rendnek, a kultuszminiszter még augusztus hóban magáévá teszi a jun. 30-i közgyűlés határozatait, a polgármesterhez intézett 55, 262—1928. V. sz. leiratában leszögezi a maga részéről is az építés-költség összegét (1.400.000 P), az állami hozzájárulás első részleteként 250.000 P-t át is utal a város, mint építkező pénztárába, Dr. Kotsis professzor terveit