Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

— 21 képviselője volt, aki teljes megértéssel állt az ügy élére. Tagjai: báró Vojnich Sándor vármegyei felsőházi tag, báró Vojnich Miklós és Marschall Ferenc vármegyei orsz. gyűl. képviselők, a főispán, az alispán, a polgármester s a gimn. igazgató. A kultuszminiszter minisztertársa kérése elől nem is tudott, de nem is akart kitérni. Nagy általánosságban ugyan, de komoly Ígéretet tett s megígérte, hogy szakértőt küld az épületek megvizsgálására, sőt azt is, hogy maga lejön Bajára végleges tájékozódás végett. Mind a két ígérete teljesült. Március 15-én megérkezett Jakabffy Zoltán, min. oszt. tanácsos, megállapította az építkezés szükségességét, meghallgatta a megoldás lehetőségeit s megígérte, hogy kiküldetéséről nyomatékosan az építkezés érdekében fog referálni. Úgy is történt. Két hét múlva, márc. 29-én, érkeztek városunkba Klebelsberg Kunó és Walko Lajos miniszterek, dr. Kornis Gyula államtitkár s velük újra Jakabffy min. o. tanácsos. Eredménye a tárgyalásnak, amelyről a főispán s a polgármester amerikai útjuk miatt hiányoztak, röviden összefoglalva a következő: A gimnázium épülete kicsiny, a kívánalmaknak egyáltalán nem felel meg, termei szűkek és kevesek. Kibővítéssel, ráépítéssel nem érünk célt: új, tágas, modern épületet kell emelni. De szűk már a rendház épülete is, azt is bővíteni kell, vagy újat építeni. Mivel azonban a két épület lebontása nagy veszteség volna, másrészt a város is csak ezek fejében vállalhatja a reá háruló terheket: más helyen kell felépíteni a rendház és a gimnázium új épületét. A bemutatott helyek közül a kultuszminiszter választása a Déri-kert fennsíkjára esett: ezt a helyet különben a város vezetősége is ajánlta már az előbbi tárgyaláskor. Ott lehet és érdemes, mondta a miniszter, olyan monumentális épületet emelni, amely díszére válik palotákban úgyis elég szegény városunknak. Az új rendház és új gimnázium építési költségeit a megbeszélés 1.400.000 pengőre számította. A két miniszter együttes megállapodása a költségek előteremtésére ez volt: A kultuszminiszter a Tanúim. Alap terhére a kat. célokra fölveendő hitelből e célra 350.000 P-t fordít; a két miniszter együttesen vállalkozik arra, hogy a kultusztárca költségvetésébe beállítanak erre a célra 500.000 P-t. A két épület ára akár a városnak, akár magánszemélynek: 450.000 P. Ez volna összesen: 1.300.000 P. A még szükséges 100.000 P-t a Rendtől kérik. Ez a megállapodás az építkezés erős reménységét, de egyben a nehézségeket is magában rejtette. Amazt azérf, mert erős akarat diktálta, hogy az új épület álljon már az 1929—30-i, a Rend bajai működésének 50. évére, emezt azért, mert három fórum hozzájárulásától teszi függővé az eredményt. Kissé pórias, de igaz közmondás: sok bába közt elvész a gyerek. Valóban hamarosan veszendőbe került. Először is a Rend nem volt hajlandó egyéb terhei miatt vállalni a 100.000 P hozzájárulást a tulajdonjog fejében. A rendház e miatt memorandummal járul a zirci apátúr elé, s az ő jóakarata mihamar elhárította a nehézséget. Következett a városi zökkenő. Az 1924 június 30-án tartott közgyűlés a következő alapelvekre hozott egyhangú határozatot: 1. A Déri-kert keleti síkjából 1700 négyszögölet átenged az építkezés céljaira (tehát nem az egészet: egv kb. hat méter széles sávot a közönség használatára tartott vissza). 2. Az építkezéshez a két épület vételáraként 450.000 P-vel járul.