Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- Í9 — 1924 szeptemberében új igazgató, dr. Tordai Ányos, kerül az intézet élére s átveszi örökségül az építkezés gondolatát is. Kezdetben nem nyílik semmi kilátás a mozdulásra, a memorandum visszhangját hiába várta minden érdekelt fél. 1925 őszén az intézet kegyurának hozzájárulásával újra kezdi bontogatni az igazgató a már-már betemetett nyomokat és a város vezetőségével folytatott megbeszélések után 1926 május 21-én kihallgatást kérnek dr Klebelsberg Kunó gróf miniszternél a főispán, a polgármester képviseletében Nagy Márton műszaki tanácsos és az igazgató. Kifejtik a város vezetőségének tervét, amelynek alapgondolata az, hogy a város megveszi a Tanúim. Alaptól a gimnázium és rendház mai épületét, az új két épület pedig emeltessék a Déri-kert keleti fönnsíkjára. A kultuszminiszter úr megértően fogadta a gondolatot s a tárgyalás végén így foglalta össze a lehetőségeket: a két új épület kb. 17 milliárd koronába (1.360.000 P) kerülne, ez összegből a Tanulmányi Alap ad hármat (240.000 P) és adja a mai két épület vételárát: két és felet (200.000 P), összesen öt és fél milliárdot (440.000 P), a kultusztárcától az áll. költségvetésből kieszközlendő ugyancsak öt és fél milliárd Kor. (440.000 P), a város adjon négyet (320.000 P) s a Rend adjon kettőt (160.000 P): ennek fejében megkapja a tulajdonjogot. Bizony e számok nagy tehertételt jelentettek volna mind a három faktorra: a Rendre, az államra, a városra egyaránt. Mégis a polgármester az igazgatóval fölkereste az intézet kegyurát, dr Werner Adolf zirci apáturat s kérte a tervhez hozzájárulását. Az apátúr határozatában meleg szeretet nyilatkozott Baja városa iránt, mert kijelentette: noha a Rend a budai és pécsi intézeteket szándékozik előbb megépíteni, nem zárkózik el a kérdés elől s ha minden más tényező vállalja a rárótt terhet, a Renden nem fog az ügy hajótörést szenvedni. Ez az út nem bizonyult járhatónak. Az 1926—27. isk. évben nem történt semmi. „Még annyit sem tudtunk elérni, panaszkodik az Értesítő, hogy hivatalos szakértő jöjjön le megnézni az épületet. Egyelőre semmi bizodalmunk, hogy a panaszkodáson kívül egyéb eredményt is tudunk felmutatni." A sikernek csak egy útja kínálkozott. Ha nem sikerült mint kulturális, mint városi ügyet biztos vágányra állítani: politikai ügyként kell ezentúl kezelnie minden faktornak a nehéz kérdést. Az 1927 nov. 18-án tartott városi törvhat. közgyűlésen az igazgató, a megyei törvhat. közgyűlésen Szutrély Lipót, korm. főtanácsos, intézetünk érdemes öregdiákja, adtak be oly értelmű javaslatot, hogy a város és a megye delegátusaiból alakult bizottság készítsen új memorandumot s azt a város és a megye vezetősége és országgyűlési képviselői sürgető kérés kíséretében adják át a kultuszminiszter úrnak. A memorandum ismétli és hangsúlyozza az első 1923-i felirat adatait s új okokkal is megtoldja azokat. A későbbi fejlemények tisztázása miatt szükségesnek látjuk közölni e helyen a memorandum összefoglaló és befejező részét: A gimnázium kibővítésére vonatkozó kérelmünk nem új dolog Nagyméltóságod előtt. Hat éve már, hogy Baja város felszabadult a szerb megszállás alól s a gimnázium épületének kibővítése égető szükség lett. Hat év óta memorandum útján, az illetékes faktorok közbejárása által, küldöttség útján több ízben megfordult már kérésünk Nagy2*