Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931
— 16 jegyzőkönyvben, — hogy minden tehetősebb növendékünk, — s az ilyenek ifjúságunk 2U-éX teszik — minden félév kezdetén 30—30 krajcárt fizessen a tanár úr fáradozásáért és a négyeskar megszervezésére szükséges anyagiak beszerzésére, de csak — így teszi hozzá a jegyzőkönyv — a Magas kir. Helytartósági Kormányszék hozzájárulása esetén ! Az indítvány azonban megnyerte a magas beleegyezést, mert az Ügyvezetési jegyzőkönyvbe november elsején az igazgató már beírja: „A négyes ének tanításáért minden nem szegény sorsú tanuló félévenkint 30 új krajcárt fizetend." Szarvas Gábor azonban már nem használta fel a 30 új krajcárok beszedésére a Helytartótanács magas beleegyezését, mert 6 hónappal előbb kivált a bajai tanári testületből. Az Ügyvezetési Jegyzőkönyv 1860—61. tanévi 783. szám alatt 1860 okt. 25-én iktatja be ugyanis Horváth Ferenc dr. igazgató a Helytartótanácsnak 1860 okt. 18-án kelt 58228. számú rendeletét s eszerint: „Kolmár József, Stoczek György és Szarvas Gábor bajai tanároknak a pozsonyi, illetőleg besztercebányai gymnasiumhoz történt kineveztetése tudomásul adatik." Ezt még ugyanazon napon bejelenti az igazgató Baja város tanácsának is és azonnali választást kér a megürült 3 katedrára. 1) De hát mi történt, hogy Szarvas Gábor, kit egy évvel ezelőtt maga az igazgató hív vissza Egerből és választat meg a Baja-városi tanáccsal ide tanárnak, elhagyja kedves városát és azt az intézetet, ahol nevelkedett és oly kedvvel tanárkodott ? Megfelel hitelesen rá a Klamarik-emlékkönyvben tanártársa, Cirfusz Ferenc, meg maga Szarvas Gábor. A helyzet ugyanis így alakult. A tüzes magyar érzésű Kolmár József, Petőfi barátja, 1860 elején megindította a Bajai Közlöny-t. Mikor emiatt az osztrák cenzorral és az idegen városi hatósággal meggyűlt a baja, kik a magyar lapot mindenáron be akarták szüntetni, hogy a magyarság ügyét megmentse, Szarvas Gábor vállalkozott a lap szerkesztésére. Klamarik lett a névleges felelős szerkesztő, Szarvas Gábor pedig, ki Pap Rika írói néven már sok humoros cikket írt bele, a szépirodalmi rész vezetője és amellett a lap totumfac-ja, mindenese is. Címét Aldunai Lapok-ra változtatván, 1860 májusában átvették a kiadótól a lapot. Az osztrák-cseh polgármester azonban Kolmár megmentéséért, akinek már az ő szemében is a lap miatt, de a temesvári Schuhlbehörde szemében is az önképzőköri „Emlény" magyar érzésű cikkei miatt sok volt a rováson, az új szerkesztőkre iszonyúan megharagudott. „Ez a jó úr, ki egy személyben polgármester, rendőrhadnagy és cenzor volt — írja Szarvas Gábor — amint a köteles példányt a kezéhez kapta, sorról-sorra a legfigyelmesebben végig betűzte, s ha valamely elbeszélésben Kopacsek nevet, kivált Vencellel párosulva, pillantott meg, vagy a legyek tűrhetetlen szemtelenségéről, elköltözni készülő vándor madarakról stb. stb volt benne szó, a helyek megvöröskrétázva, mint a hivatali kar tekintélyének aláásására, a felsőbbség kigúnyolására irányuló célzások a feketekönyvbe iktatódtak." Ez az osztrák-cseh polgármester azután kivitte, hogy a K. u. k. Serbisch-Banater Statthalterei a lap felelős szerkesztőit, Kolmárt és Klamarikot aug. hó 30-án katedrájuktól elmozdította. Egy aljas bérenccel pamflettet íratott Kolmár, Klamarik és Szarvas ellen. A lapot megszüntette és Szarvas Gábornak szep') L. Névtelennek (a kézvonások szerint valószínűleg Horváth Ferenc dr igazgatónak) „A bajai gimnázium történelme" c töredékes jegyzetét az 1860—61 tanévhez.
