Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931
15 dalokra kerülhetett a sor, bájosan csengő, kedves hangját s a szabályos műéneklésbeni kitűnő jártasságát 12 nagyobb tanulónk tanítására, tudtunk nélkül, önként felajánlotta s csak akkor lepett meg minket az eredménnyel, midőn már vagy 20 jeles, remek darabot műértői szabályossággal énekelhetett velők. Vegye forró köszönetünket." (1856—7. Ertesítv. 47. 1.) A következő 1857—8-iki tanév Értesítvénye örömmel említi fel az ifjúságnak a müénekben mint rendkívüli tárgyban való rendszeres gyakorlását, vasár- és ünnepnapon a délelőtti „négyes énekiskolá"-t és a délutáni énekpróbákat. S ezeket már — nem úgy mint az előző évben Stoczekkel együtt — az Értesítvény szerint egyedül Szarvas Gábor vezeti. A rendkívüli tárgyak között ugyanis ezt olvassuk: „Műének Szarvas Gábor jogász szakértő vezetése mellett, hetenkint háromszor gyönyörű sikerrel, mely leginkább a templomi énekek bájos, szívet-lelket ragadó zengéseiben tündöklött." Csamáry József tanár még az 1858—59-iki tanév végén betegsége miatt lemondott tanári állásáról s a tanári kar 1859 szept. 27-diki rendkívüli értekezletén intézkedett, hogy helyette a IV. osztálybeli latin és görög, a II. és III. osztálybeli magyar nyelvet és a VII. és VIII. osztálybeli bölcseleti előtant, (összesen heti 18 órát) Holub Mátyás, Kolmár József, Czirfusz Ferenc, Bandi János és Pavlik István tanárok adják elő. Mivel a helyettesítés nagy teherként nehezedett a 11 tagból álló tanári kar vállára, az igazgató 1859 október elején már írt Szarvas Gábornak Egerbe, hogy pályázzék a megürült tanszékre. Szarvas Gábor be is nyújtotta kérvényét. 1860 febr. 25-én már ott találjuk a bejegyzést az igazgatói „Ügyvezetési Jegyzőkönyv"ben: „Tárgy: Szarvas Gábor egri gimnáziumi tanár a bajai gimnáziumhoz tanárul választatván és felsőbb helyen megerősíttetvén, tudomásul adatik." „Végzés az egri gimnáziumi igazgatóság által az illető tanárhoz, aki egyúttal a tanszék elfoglalására márc. 5-re meghívatik." 1860 március 5-től kezdve tehát átveszi Csamáry József heti 18 órájának tanítását, melyet 1859 októberétől kezdve a fentebb említett öt tanár látott el. Ettől kezdve a havi latin Protocollum conferentiarum-okban mindig ott találjuk Szarvas Gábor jelentését is a havonkint végzett tananyagról és jellegzetes apróbetűs névaláírását. A többi tanárok a havi jegyzőkönyvekbe bejegyeztetik a végzett tananyagból az eminensek, bonusok, sufficiensek és a debilisek számát, ő azonban általános képet ad: profectus generatim bonus, laudabilis, sufficiens etc. A későbbi nagy nyelvtudósra jellemző az is, hogy ezen év VII. Protocolluma szerint a kis harmadikosoknak egy hónapon át tanítja a magyar nak-nek ragot és az at-et képzőt. Egyébként Szarvas Gáborról, mint tanárról, a nemrég meghalt Ferenczy József műegyet. tanártól, volt tanítványától van adatom. 1928-ban megkértem, közölje bajai diákélményeit. Őrzöm levelét, melyet már félvakon irt: eszerint Szarvas Gábor a napi leckét szigorúan megkövetelte és nagy fegyelmet tudott tartani diákjai között, kik egymás közt tréfásan — ez már diákos szokás — szarvasbogár-nak nevezgették. A következő 1860—61-ik tanévet megelőző szept. 27-iki Protocollum conferentiarum így jeleli ki Szarvas Gábor óráit : mint osztályfőnök az V. osztályban tanítja a magyar, latin és görög nyelvet, a VII. és VIII. osztályban a bölcseleti előtant, a VIII. osztályban a magyar nyelvet és a IV. osztályban a világtörténelmet. Ugyanazon tanári értekezleten ő indítványozza, hogy a négyeskar felvirágoztatására pénzalapot teremtsenek s az intézet négyeskarát rendszeresen képezzék ki. „Határozatba ment — olvassuk a latin