Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1929

Iskolánk múltja. Intézetünk őse az a „kolostori iskola" volt, melyet a török elől 1686—1690 között Bajára menekült Szent Ferenc-rendiek a XVIII. század első felében nyitottak meg. 1767-ig iskolaépület híján szobáikban tanítgatták, nevelgették a bajai ifjúságot a jó ferences atyák. Ez évben aztán a város a mai épület helyén állt magánházba telepítette ki ezt a gimnázium-fajta, de nyilvánossági jogot nem kapott iskolát. A tanítómester benne négy Ferencrendi szerzetes volt. — 1778-ban, mivel az intézet sem a tanárok, sem az előadott tárgyak tekintetében nem felelt meg a Ratio Educationis tanulmányi rendszerének, a kir. helytartótanács az iskolát egyszerűen bezárta a nélkül, hogy gondoskodott volna a bajai ifjúság neveltetéséről. Megismétlődött az 1767. év előtti állapot. A bajai gyerekek újra a ferencrendi zárda celláiban gyűltek össze a tanító szóra. — 1813-ban a város komoly lépésre szánta magát. Epületet emel, biztosítja a fenntartási alapot és szerződést köt a Szent Ferenc-renddel. így aztán 1815 június 14-én megnyílik a város nyilvánossági jogú „nagygimnáziuma." Az új királyi gimnáziumnak hat osztálya van ; tanárai Szent Ferenc-rendi szerzetesek ; tanítási rendszere a Ratio Educationishoz igazodik. 1840-ig különösebb eseményt nem jegyzett fel a krónika. Ebben az esztendőben azonban nagy csapás éri az intézetet. A város legnagyob részével együtt a gimnázium épülete is leég. A hajléktalanná vált tanulók a ferencrendi kolostorba jártak tanulni. 1849—50-ben és a következő év első felében, amikor katonai kórház volt az épület, negyedszer is a Szent Ferencrend kolostora adott otthont az intézetnek. Ezzel aztán a rend tagjai be is fejezték tanári működésüket az intézetben. 1851—52-ben új tanárok lépnek a tiszteletreméltó alapvetők helyére. Ez a nagy változás szoros kapcsolatban van az 1849-i nemzeti katasztrófával. A bajai gimnázium, mely eddig a győri tankerülethez tartozott, a „Serbische Wojwodschaft und Temeser Banate Landes-Schulbehcrde" fönnhatósága és Schulinspektor vezetése alá kerül. Minthogy az életbeléptetett osztrák Entwurf 1850-ben a hatosztályú iskolákat megszüntette és a fenntartó tetszése szerint 4 osztályú algimnáziumokká szállította le vagy nyolcosztályúvá fejlesztette ki, Baja város a Bárány-vendégfogadó és 1675 hold mátéházi föld lekötésével a nyolcosztályú gimnázium mellett döntött, de a tanítás nyelvében — a természettanét és természetrajzét kivéve, melyeknél a német nyelvet kényszerből elfogadta — a magyartól nem tágított. A teljes nyolcosztályú kat. gimnázium csak 1853—4-ben nyílik meg. A tanári állásokat nyilvános pályázat útján töltötték be. Az első tanárok jobbára egyházmegyei papok voltak. A város, mint fenntartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről; ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, amelybe a város akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimnázium létét is a legnagyobb veszedelemmel fenyegette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a Tanulmányi Alap terhére, a városon csak 2