Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 34 mint vallás-erkölcsi alapon nyugvó, hangoztatta annak idején Haller István, vallás-közoktatási miniszter is. Ezt célozza a VKM. 1924. évi julius hó 21-én kelt 80.000 sz, rendeletével kiadott új Tanterv is. A vallás-erkölcsi alapra fektetett nemzeti nevelésbe, vagyis a nemzeti eszme szolgálatába mélyen kapcsolódik az irredentizmus gondolatának ápolása, ébrentartása és fejlesztése. Az integritás céljából — szól a főigazgatói jegyzőkönyv — a jövőt figyelembe vevő tervszerű módszernek és szellemnek kell tanításunkat áthatnia. Valóban az iskola tervszerű, szünet nélküli munkája híján Magyarországot visszaszerezni sohasem lehet. Mert a társadalomban csak a forró Óhajtás van meg e cél szolgálatában, de ha áldozatkészségről van szój azonnal megriad. Egyébként is nagyon lanyhult az irredentizmus érzése. Óhajtani mindenki óhajtja az elszakított részek visszaszerzését, de ezt a nagyhatalmak megértésétől, a külső politikai viszonyoktól vagy az utódállamok bomlásától várja s nem minmagunk erejétől. E nagy célt az iskolának kell szolgálnia benn és kinn. Az irreden^ tizmus ébrentartására a Területvédő Liga plakátjai diszítik a falakat, folyosókat és termeket. Amerre jár-kel a tanuló, szülő vagy idegen az intézet falai között, mindenütt találkozik az ezeréves magyar történelem beszédes és tanító képeivel. A falakat díszíti a honfoglalás, a magyar címer, a koronázási jelvények, ott látható Nagymagyarország térképe, a milleniumi hódolat. Más képek meg az ország nagy alakjait mutatják be, majd a magyar föld szépségeit, gazdagsagát, műemlékeit tüntetik fel. A sziv megtelik hazafias érzésekkel az elvonuló századók emlékein, megtelik a virág tavaszi illatával, amikor egy nemzet ezeréves múltjának emlékei bontakoznak ki a szem előtt. Ámde csak néhány pillanat s mindent eltakar a vak sötétség. A kegyetlen trianoni béke hóhérkeze a mult dicső emlékei mellé függesztette Csonkamagyarországot és ott sötétlik az ezer éves Magyarország elhalványított keretében a ledobott és összetört magyar címer. Az erős nemzeti érzés azonban odafüggesztette a második honfoglalást, amint rohannak a turul vezetése alatt a honalapító Árpád, a szent királyok, az Anjouk, a Hunyadiak, Erdély nagyfejedelmei, a szabadság hősei, hogy megmentsék a szláv és román gyilkosoktól megkötözött magyar géniuszt. Odafüggesztette keble mélyéből szakadó és szívtépő sóhaját : Csonkamagyarország nem ország; élő önérzetes tiltakozását: nem, nem, soha!; bizakodó reményét a Nagymagyarországot összefont kezükön tartó magyar emberpárban: így volt, így lesz; erős meggyőződéses nemzeti hitvallását: hiszek egy Istenben, hiszek egy örök igazságban . . . hiszek Magyarország feltámadásában. Ez a hitvallás zárja be az előadások kezdetén a Szentlélek segítségét kélő imát, ez az órák végén a hálaadó imát. De eszköze az irredentizmusnak minden tárgy is, különösen a földrajz, történelem cs a nyelvtani fogalmazás. A földrajztanár nem vesz tudomást a megcsonkított országról, hanem ezeréves Magyarországot tanít, csak az elrabolt rész gazdasági, történelmi és kulturális vonatkozásait hozza mindig kapcsolatba Csonkamagyar országgal, hogy lássák a tanulók, mit vesztettünk. A történelem kiemeli a rengeteg véráldozatot, mely fenntartotta ezer éven át Magyarországot. A nyelvtani fogalmazás felölel minden irodalmi, földrajzi, történelmi és természetrajzi vonatkozást és arra törekszik,