Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 31 — tése után ez a követelés az ijesztgetés és rémítgetés keretébe rámázott nagy ravaszsággal telitett szemtelenség volt. De gondolták, a szerencse próbával jár ! Ez a gondolkodás kitűnik abból, hogy az igazgató alapos megfelelgetése után Popovics elpárolgott úgy, hogy többet hírét sem hallottuk. Tanügyben azután nem szólt hozzánk senki. De megélhetésünket illetőleg ismét fellépett Mátics. Azt jelentette Belgrádba, hogy az érseki uradalom Spartálj Sándor gazdasági kormánybiz­tos tudtával és beleegyezésével egy „magyar" szerzetet igen nagy csszeggtel támogat, ezt pfedíg tűrni nem lehet. Veszélyessé kezdett válni a helyzet) mert Spartalj is, aki egyébként jóindulatú ember volt, beijedett és közbe­vetette magát a pénzkiutalást illetőleg. Félt ugyanis Máticstól, aki állandóan utazott rá, hogy utána ő lehessen az érseki uradalom kormánybiztosa. A mentő deszkát ismét Tantos Gyula dr. esperes-plébános nyújtotta. A kényes ügyet nagyon ügyes fortéllyal oldotta meg. Mátics feljelentésében egy „magyar" szerzetet emlegetett. Kapott ezen a kifejezésen és felhasz­nálta azt. Tantos Gyula cirill-írású memorandumot adott át Spartalj kor­mánybiztosnak, melyben azt bizonyítgatta, hogy a „magyar" szerzet pálos szerzet és nem cisztercita. A ciszterciták „francia" szerzetesek, akik a XII. században jöttek Magyarországba a francia kultura terjesztésére. Tévedtek a ruházat hasonlóságában a fehér szín miatt. Az igazgató is elfogadta ezt a megoldást és az esperes-plébános kérésére mindenfelé francia eredetünket hangoztattuk. Az ügy tájékoztatásul Zircre is eljutott azon kéréssel, figyel­meztessék a budapesti francia kirendeltséget, hogy Baján, Jugoszláviában az egyedüli francia eredetű szerzeteseknek ismét kellemetlenkednek s ezért megokolt volna a franciák tiltakozása. A fogás fényesen sikerült, mert a szerbek kaptak olyan „orrt",hogy többet velünk kikezdeni nem mertek. Mátics is elnémult. Még egy ideig kellemetlenkedtek, detektívek hallgatóztak és leselkedtek a kert mögött, az ablakok alatt, de lassankint abbanhagyták az üldözést és intrikát. A sok kudarc, a vég közeledése és az egymásközt való meghasonlás s marakodás saját érdekükre terelte figyelmüket. így ellenségeink elültek, kezüket nem nyújtogatták érezhetően utánunk, mi padig önállóan intézhettük ügyeinket. A leíri; események eléggé feltüntetik intézetünk állapotát és külső viszonyait a megszállás alatt. Most még röviden az intézet belső munkássá­gáról kell megemlékeznünk. Azt említenünk sem kell, hogy a felhozott esetek erősen zavarólag és gátlóan hatottak belső munkásságunkra. De a nehézségeket legyőzve, ha nem is egészen úgy, mint a rendes körülmények között, megtettük becsü­lettel a magunk dolgát. Az 1918—19. tanévre már a katonaságtól teljesen rendbehozott régi otthonunkban taníthattunk. Eleinte a még mindig duló világháború hatása alatt, majd a három éven át tartó megszállás már ismert viszontagságos eseményei között folyt a munka. Nevelő munkánkban az „őszirózsás" forradalom és megszállás keser­ves tapasztalatai azt a meggyőződésünket még erősebbé tették, hogy az egyéni és társadalmi boldogulásnak, a haza üdvének és felvirágoztatásának egyedüli biztos és szilárd alapja a vallás-erkölcs. Vallás nélkül nincs erkölcs, becsü­let, tisztesség, önzetlenség, emberiesség, szóval nincs egészségesen lüktető élet. S ha valamikor, a megszállás alatt ez az elv volt irányítója nevelő

Next

/
Thumbnails
Contents