Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- ió A tanügy hullámverései közben a vezetőségben is változás történik. Szenczy Győző apáti rendelkezésre fölcseréli a bajai gimnázium vezetését a s székesfehérvárival 1897-ben, utódját, Fölkér Gusztávot a korán kopogtató halál (1904-ben), Platz Bonifácot, szegedi tankerületi ciszt. r. főigazgatót, a megérdemelt nyugalom szólítja el az intézet éléről (1906). Szenczy Győző igazgató érdeméül az épület megbővítcsét, az intézet belső életének és rendjének magas színvonalát könyvelhetjük el, Fölkér Gusztávban kiváló gyakorlati tanférfiút és adminisztratív erőt veszített el a Rend, Platz Bonifácnak pedig a bajai főgimnázium fejlesztésében volt nagy része és érdeme. Méltó utódhoz jut a bajai gimnázium Werner Adolf dr. személyében, akit a zirci apát 1904-ben nevezett ki igazgatóvá, a szegedi tankeriilet pedig Szele Róbert dr. személyében kapott kiváló és érdemes főigazgatót. (1907). Az intézeti épület történetének és a tanügy fejlődésének vázlatos vizsgálata után vessünk egy pillantást az iskola belső és külső életére is. . Az intézet értelmi és erkölcsi életében a mozgató erő a tanári kar, amelyet az állami tantervek és utasítások irányítanak és támogatnak. A bajai gimnázium buzgó és lelkiismeretes igazgatói, lelkes és kötelességtudó tanári kara, szerzetesi hivatásuk teljes tudatában, az utasítások szelleminek mindig készséges végrehajtói voltak. A modern tanítás minden kipróbált eszközét felhasználták a szellem kiképzésére, nagy gondot forditottak a test nevelésére, a kedély és szív nemesítésére. Az értelem és a gondolkodó képesség fejlesztése mellett mindig első helyet foglalt el a vallás-erkölcsös és hazafias nevelés. A tanári kar főtörekvésének és legszentebb kötelességének tartotta, amint tartja ma is, öregbíteni növendékeinek szivében az istenfélelmet és a vallásos kötelmek eleven és öntudatos érzékét. De nemcsak a vallástanításnak adta meg méltó helyét a munkában, hanem a többi tárgyakban és ügyességben is, az iskolai élet minden megnyilatkozásában iparkodott kiemelni azokat az erkölcsi mozzanatokat, amelyek az embert Istenhez való viszonyára és ebből kifolyó kötelességeinek teljesítésére intik. Nálunk, kik a keresztény pedagógia elveinek szilárd alapján állunk, nem a cél kitűzése, hanem a célhoz vezető legbiztosabb utak fellelése a probléma. De methodikánk azért nem kövesedett meg, azért nem pang, mert nem szűnik meg állandóan kutatni új módok, új eszközök, új utak után, hogy a régi célhoz jobban, biztosabban és könnyebben eljussunk. Az iskola udvarából az élet ösvényére vezet az út- Ez pedig nem mindig sima és rózsás, hanem göröngyös is, olykor szédítő mélységek és kisértő örvények mellett vezet. Itt pedig fegyelmezett érzésekre és komoly jellemre van szükség. Ez volt a bajai tanári testület irányelve az értelmi és vallás-erkölcsi nevelésben. Nem csoda tehát, ha a ciszterciták minden átmenet nélkül beállított szigorú rendje, a régi világgal való ellentét nagy változásokat idézett elő. A változás csökkentette a tanulók számát, idegenkedést keltett a közönség egy részében. Mindkettőnek oka a szigorú fegyelem. A bajai gimnáziumban a 70-es években meglazult a fegyelem és az iskola a mindenünnen menekülő tanulók menedékhelye lett. A beállott szigorú rend és fegyelem elriasztotta a rendet és fegyelmet nem szerető tanulókat, ellentétet szült a közönségnek egy része és a tanári kar között. A felsőbbség a tanári karnak