Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1927

— 10 — az iskolaépület fenntartásának kötelessége s évi 1600 koronányi hozzájárulás marad. A bajai főgimnázium e szerint 1869/70-től kezdve kir. kat. gimnázium, s mint ilyen működik 1879/80-ig, amikor az egri, székesfehérvári és pécsi fő­gimnáziumokat fenntartó Ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságot élt intézetet. E nagyjelentőségű változás kapcsolatban van a Ciszterci Rend szent­gotthárdi apátságának történetével. I. Ferenc József apostoli király ugyanis az ősi, Hl. Béla király által 1184-ben alapított szentgotthárdi apátságot az osztrák Heiligenkreuz-i apátságból, melybe 111. Károly 1734-ben kebelezte, 1878. júl. 30-án kelt rendeletével kiszakította s összes javaival együtt visszaadta a magyar Ciszterci Rendnek és negyedikül csatolta a zirci, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz. A Rend ennek fejébe vette át a nagyon megterhelt Tanulmányi Alaptól a bajai főgimnáziumot. Az inté­zet birtokba vétele fokozatosan három év alatt ment végbe. Az első cisz­terciták 1879-ben érkeztek Bajára. Magukkal hozták a magyar tanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását, azonban a kezdet szokásos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok-sok akadállyal is meg kellett küzdeniök. Ma az intézet új alakjában (a Tanul­mányi Alap helyett 1892-ben renoválta a Ciszterci Rend és Baja város), új vezetés mellett, gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kultúrális intézménye, noha teljesen modern középiskolává fejlesztését helyiségeinek szűk volta még mindig nem engedi meg. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914-1918.) mint katonai kórház, utóbb (1918 — 1921.) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után eltakarítottuk a romokat, évről-évre való be­osztással pótoltuk a tönkrement és elrabolt fölszereléseket. E téren ma már nem érzünk lényegesebb hiányokat. Csak az intézet szűk és roskadozó épülete okoz gondokat és reménykedve várjuk az időt, mikor a tulajdonos Tanulmányi Alap, a fenntartásra kötelezett város és a benne munkálkodó Rend együttes erővel megoldhatják e rég vajúdó kérdést. Az intézet igazgatói voltak: Demerácz Ádám (Ferenc-rendi), dr. Pendl Nep. János (Fer. r.), dr. Horváth Ferenc (egyházmegyei), Bándl János (világi). Ciszterciták: Gebaur izor 1879 - 1881., Szenczy Győző 1881 - 1897., Fölkér Gusztáv 1897 - 1904., dr. Werner Adolf 1904-1917., dr. Kürti Menyhért 1917 - 1924. Az intézet elhunyt tanárai közül irodalmi és kultúrális téren kitűn­tek, mégpedig világiak: Czirfusz Ferenc, Holub Mátyás, Kolmár József, Stoczek György, Klamarik János, Szarvas Gábor, Köpesdy Sándor, Marga­lits Ede, Jánosy Boldizsár; ciszterciták: dr. Platz Bonifác író-főigazgató, Barbarics Róbert nyelvész, Víncze Ambró hittud. író, Török Konstant eszté­tikus, dr. Madarász Flóris esztetikus, Kalocsay Alán költő. Az intézet elhúnyt tanítványai közül országos hírnévre tettek szert: Bende Imre nyitrai püspök, Bogdánovics Lucián karlócai pátriárka, Füssy Tamás író, Girk György pécsi püspök, Szülik József költő, Tóth Kálmán költő, Újváry Imre magyaróvári gazd. akad. igazgató, gazdasági író, Cser­mák Mihály ezredes, az uzsoki hős.

Next

/
Thumbnails
Contents