Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1926

Í8 — sÖn, udvaron pontos a rend. Már maga az épület is oly kicsiny, hogy á tanuló szüntelen magán érzi a fegyelmező szemet. Amennyire a tanári testü­let figyelemmel kisérhette, ifjaink az intézeten kívül sem feledkeznek meg fcisztercita diák-voltukról. Tanár és tanítvány között a kölcsönös bizalom és szeretet alapja az iskolai fegyelemnek is. Nem is volt szükség az egész évben komolyabb eljárásra, csupán néhány felsőbb osztályi tanulót, akik a gybrmek és az ifjú kor határán nehezebben tűrik a fegyelemnek még leg­könnyebb igáját is, kellett figyelmeztetnünk a fegyelmetlenségnek mégis kiál­tóbb esetei miatt. Sőt a legalsó osztályokban is akadt egy két eset, mikor a kis tanuló összekeverte az enyém-tied fogalmát. Érezzük azért, hogy a fegyelem terén még mindig van teendőnk. Pl. a komoly lelkiség, a céltudatos összeszedettség nem tűri a nyegleséget, a hányiveti modort, a külsőségek­ben való cifrálkodást (öltözet, hajviselet, ékszerdivat stb.): ilyen fattyúhajtá­sok még mindig akadnak s ezeket szerető szigorúsággal kell lenyesegetnünk. Mert az iskola a komoly munka háza és nem divatterem. Szívesen adlunk a tanulókról gondos és mindenre kiterjedő tájé­koztatást fogadóóráinkon. Meg is szokta már a közönség a fogadó, órák rendjét és állandóan szép számmal keresik föl tanári szobánkat. így is van az rendjén. Mert a család és az iskola egymásra vannak utalva és csak megértő, közös munkával tudjuk az ifjú lelket helyes útra irányítani. Ünnepélyeink, liceális előadásaink alkalmával többször fejtegettünk a szülő­ket érdeklő pedagógiai kérdéseket. Konferenciáink ulán s más szükséges esetekben is intőlapokkal figyelmeztettük a szőlőket gyermekeik fegyelmi hibáira vagy a tanulmányi elmaradásra. A tanulmányi előmenetel teljesen elérte, sőt mintha fölül is múlná a békenívót. Akkor a bukottak száma 20 és 25% között mozgott, most ritkán éri el 20 °/ot> legtöbbször 15 és 20 közé esik, sőt sokszor 15-nél is kevesebb. Bár még lejebb szállíthatnék e számot is! Intézetünkben főkép a legalsó osztályok növelik a számot. Nem is csoda: sok köztük a idegen ajkú, vasúton bejáró s a középiskolára általában nem érett gyerek. Ameny­nyire csak lehet, elnézéssel kezeljük a jóakaratú gyöngéket, de viszont isko­lánk nívóját leszállítanunk nem szabad. A tanulmányi ügyeket az évben is szándékozott segíteni a VKM-től elrendelt nyolc kötelező filmelőadás. Tárgyaik részben a földrajz és nép­ismeret (pl. Nápoly és környéke, Spanyolország), részben a természettudo­mány volt (pl. az acélgyártás, erdön-mezőn, a tenger mélye stb.). A tanítás ez új eszközéről végleges ítéletet még a második évben sem óhajtunk mondani, de azt újra megállapíthatjuk, hogy a filmelőadások nagyon kevés szerves összefüggésben állanak az iskola tanító munkájával. A tanuló in­kább szórakozásnak tekinti, mint tanulásnak. Mindenesetre azon kell gon­dolkozni, hogyan lehetne szervesebb kapcsolatot teremteni az eszköz és a cél között. 8. Egészségügy. Tanulóink egészségi állapota az egész év folya­mán jó volt. Járványos betegség a téli, könnyű lefolyású, náthalázon kívül nem háborgatta az intézetet. A más természetű súlyosabb betegségi esetek száma sem haladja meg a normális számot. A szemvizsgálatot az isk. év elején dr. Alföldy József egészségtan" tanár és Iskolaorvos végezte. Nem talált gyanús esetet sem. Általános egész-

Next

/
Thumbnails
Contents