Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1925

— 6 alakítani kétségbeesett érzéketlenséggel, nem lehet a magyar álmokat tényékké realizálni világfájdalmas szentirnentáüzmussal és a jelen nyomorúságain való borongással, mert hisz a természet is csak akkor öltözik zöldbe, a fa is csak akkor borúi virágba, ha rámosolyog a tavaszi nap verőfénye. A hősök emléke azt mondja nekünk, hogy olyan emberek kellenek ide, akik tudnak bízni és tűrni, küzdeni és dolgozni, élni és meghalni, de verejtékező arcukon is ott mosolyog a diadalában tűrhetetlenül hívő bizalom tiszta derűje, amelyet bearanyoz a nemes célok szolgálatának öntudatos átértése. Férfiak kellenek ide, akik tudnak egyetérteni és elszántan verekedni, akik az alkotás lázában égnek és vágyaikkal, hajlamaikkal szembefordulva a magyar célokért, a jövőért latbaveíik minden erejüket. Férfiak kellenek ide, akik sohasem tévesztik el szemük elő! a nagy közös törekvéseket és nem térnek le az egyenes útról, mert megértik a Hargita szavát, a Lajta csobogását, Bácska kalászának zizegését, az Adria zúgását és a Kárpátok hívó szózatát. Olyan munkások kellenek, kiket lelkesítenek nemzeti multunk nagy eseményei, a nemzet talpraállásai és eget vívó harcai, a nagy bújdosó fejedelem legendák zenitjéig emelkedő glóriás alakja, Kossuth, Széchenyi, Petőfi Magyarországa, a keresztény soviniszta magyarság eszmevilága és a nemzet önmagáradöbbenését követő merész nekilendülések. Ezeket a gondolatokat sugározzák ki a magyar hősök sirjai itthon és szerte a nagy világban. Az integritást és irredentát hirdetik a szibériai sírok éppúgy, mint az olaszországiak, a szerbiai sírok éppúgy, mint a nyugatmagyarországiak, az erdélyiek éppúgy, mint a bajai végvár temetőinek sírjai Ezeknek az ideáloknak szolgálatára kötelezve van mindenki, de különösen a magyar ifjúság, amely hivatva van arra, hogy az új világok fölépítésén bizonyságot tegyen törhetetlenségéről és kérges magyar bánatoktól megtépdesett lelkének elszántságáról. A magyar ifjak szíve érzi azt a nagy bizonytalanságot és azokat a beláthatatlan lehetőségeket, amelyek előtt állnak és tudják, hogy egy letiport nemzet fiai és ennek a nemzetnek legfőbb reményei. A hányattatások, forrongások közepett, ha sziláid pontot keresnek, mely a megnyugvás érzését kelthetné fel bennük, ha irányítást várnak, mely előrajzoiná követendő útjukat, ha mintaképet keresnek, mely szerint berendezhetnék életüket és készülnének a jövendő feladatokra : oda kell fordulniok a í,írok felé s meg kell tanulniok úgy dolgozni, ahogy a hősök meghalni tudtak. Ki kell építeni magukban a magyar jellem embertemplomait s így azután le fogják vetni, szét fogják tépni szemfedőjét annak a koporsónak, amelyet Csonkamagyarországnak neveznek. A felelősségnek az a parancsszava állandóan ott zúg a magyar ifjúság lelkében, ez tartja állandóan ébren, ez kovácsolja jellemét acélossá,