Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1924

tanítás nyelvében — a természettanét és természetrajzét kivéve, melyeknél a német nyelvet kényszerből elfogadta — a magyartól nem tágított. A teljes nyolcosztályú kat. gimnázium csak 1853/4-ben nyílik meg. A tanári állásokat nyilvános pályázat útján töltötték be. Az első tanárok jobbára egyházmegyei papok voltak. A város, mint fenntartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről; ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, melybe a város akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimnázium létét is a legnagyobb veszedelemmel fenyegette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a tanulmányi alap terhére, a városon csak az iskolaépület fenntartásának költsége s évi 1600 koronányi hozzájárulás marad. A bajaifögim názium eszerint 1869,70-től kezdve kir. kat. gimnázium, s mint ilyen működik 1879/80-ig, amikor az egri, székesfehérvári és pécsi főgimnáziumokat fenntartó Ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságot élt intézetet. E nagyjelentőségű változás kapcsolatban van a Ciszterci Rend szentgotthárdi apátságának történetével. 1. Ferenc József apostoli király ugyanis az ősi 111. Béla király által 1184-ben alapított szentgotthárdi apátságot az osztrák Heiligenkreuz-i apátságból, melybe 111. Károly 1734-ben kebelezte, 1878 júl. 30-án kelt legfelsőbb elhatározásával kiszakította s összes javaival egyült visszaadta a magvar Ciszterci Rendnek és negyedikül csatolta a zirci, pilisi, és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz. A Rend ennek fejében vette át a nagyon megterhelt tanúimányi alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba vétele fokozatosan három év alatt ment végbe. Az első ciszterciek 1879-ben érkeztek Bajára. Magukkal hozták a magyar tanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását, azonban a kezdet* szokásos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok-sok akadállyal is meg kellett küzdeniök. Ma az intézet új alakjában (a tanulmányi alap helyett 1892-ben renoválta a Ciszterci Rend és Baja város), új vezetés mellett, gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kulturális intézménye, noha te'jesen modern középiskolává fejlesztését helyiségeinek szűk volta még mindig nem engedi meg. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914 1918) mint katonai kórház, utóbb (1918—1921) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után az intézet kegyura, Békefi Rémig dr. zirci apát úr, 111. Béla magyar király nevével díszítette fel a háborús romlásból újra épült intézetet. A Rend-történetíró kegyúr ezzel azt akarta, hogy a Ciszterci Rend magyarországi alapítójának kegyeletes emléke ne csak a ciszterciek szívében elrejtve éljen, hanem egyik intézményük nevéb'en is hirdesse a nagy király dicsőségét és a Ciszterci Rend háláját. Az intézet igazgatói voltak : Demerácz Ádám (Ferenc-rendi), dr. Pendl Nep. János (Fer. r.), dr. Horváth Ferenc '(egyházmegyei), Bándl János (világi). Ciszterciták: Qebaur Izor 1879-1881., Szenczy Győző 1881 — 1897., Fölkér Gusztáv 1897—1904., dr. Werner Adolf 1904-1917., dr. Kürti Menyhért 1917-1924.