Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1923

11 3. Egésnségiigy. A tanulók egészségi állapota az egész év folyamán jó volt. Járványos betegség nem háborgatta az intézetet. A vörheny egy-két esetével fenyegetett ugyan bsnnünket, de veszedelmes jelleget nem öltött. A más természetű súlyosabb betegségi esetek száma sem haladja meg a normális számot. Halálesetünk egy volt. Mayer Pál I!. oszt. tanulónk június 2-án fürdés közben hirtelen támadt viharban meg nem állapitható szerencsétlen módon vízbe fúlt, gyászba borítván szerető szüleit és szeretett intézetét. Osztálvtá sai virágot tettek koporsójára, az ifjúság gyászénekével vett sírjától búcsút, tanárai s tanulótársai Requiemen imádkoztak lelke üdveért. A szemvizsgálatot Alföldi/ József dr. egészségtantanár és iskolaorvos végezte. Általános egészségi szempontból is megfigyelte a tanulókat; ő tett javaslatot a torna alól való felmentésre; ő végezte az ujraoltásokat s általában mindig készen volt, valahányszor beteg tanulónk rászorult. Az intézetnek nemcsak arra volt gondja, hogy növendékeinek egészségét védje s erejét növelje, de arra is törekedett, hogy az egészségápolás, különösebben az alkohol-ellenes küzdelem szükségességéről s nemzeti jelentőségéről tiszta tudatosságot is keltsen. Nemcsak a vallás erkölcsi, természetrajzi, egészségtani és tornaórák szolgáltattak alkalmakat az egészségügyi kérdések fejlesztésére, de a többi tárgy tanárai is találtak eszmekapcsolntokat s erre való tekintetből válogatták meg az olvasmányokat és az Írásbeli dolgozatok anyagát. Kirándulást két-két órában vagy félnapra — főleg tavasszal — sűrűn rendeztek a tanárok, különösen a földrajzi, természetrajzi és fizikai ismeretek szemléltetésére, növény- és bogárgyüjtés, mérés es távlattani gyakorlatok s gyárak megtekintése végett a tanker. kir. főigazgatóságtól elfogadott terv szerint. A csónakázás, fürdés, korcsolyázás és a különféle tornajáték nagyon kedvelt sportja volt ifjúságiinknak. A madarak (s fák védelmét, melyről olvastak és irtak is a tanulók, különösen a földrajz és természetrajz tanára viselte a szivén. Nemcsak elméleti felvilágosításra volt gondja, de tanítványait a hasznos és éneklő madarak védelmére gyakorlatilag is rávezette. 4. A tanulók erkölcsi és fegyelmi magatartása. Egész nevelésünk tengelye most is, mint mindig, a ciszterci Rend minden intézetének nevelési elve, a tudatosság felé fokozott vallásosság volt. Ez a jellem hatotta át egész tanítói hivatásunkat; ez irányította cselekedeteinket a külső istentisztelet gyakorlásában s ebből származtattuk a kegyelet, hála s jó cselekedet tényeit. Az imádság, szentmisehallgatí'is, exhortáció, gyónás-áldozás, nagyheti szemgyakorlat, körmeneteken részvétel stb. mind a ciszterci Rend intézetei számára kiadott egységes vallásgyakorlati szabályzat előírásai szerint történt. Tanítványaink értik a kor szavát s megértenek minket. Nagy lelki megnyugvással állapíthatjuk mec, hogy tanulóink hit-erkölcsi s hazafias gondolkozása és érzése emelkedett s nem egy megnj-ilvánulásában felemelő volt. — Fegyelem tekintetében sincs az egész ifjúságra kiterjeszkedőleg panaszunk, mert tanulóifjúságunk a fegyelem követelményeit, amennyiben a tanári testület figyelemmel kisérhette, az intézet falain kivül is szem előtt tartotta. De fájó ér/.cssel kell feljegyeznünk, hogy az intézet legfelsőbb tanulói, mintegy az elmúlt zavaros esztendők rossz szellemétől terhelve, az önkép ökör megalakulásával kapcsolatban a felsőbb akarattal való szembehelyezkedésnek, az önkénykedésnek és