Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1916

8 Minthogy a csekély számban itthon maradt orvosok tulságosan el voltak foglalva, részben a város közegészségügyének gondozásával, részben a katonai tartalékkórházakban, ennélfogva nem lehetett az iskolaorvost helyettesíteni s az egészségtan tanítása a mult iskolai évben is szünetelt. Ámde ez nem jelentette azt, hogy nem volt munkatöbbletük. Hiszen a nevelés és a tanítás munkája más években is igénybe veszi a tanár minden erejét s mindenekfölött lelki nyugalmat, lelki harmóniát kíván. Hogy a világháborúnak harmadik esztendejében lelki aggodalmak és gyötrődések közepette, megviselt idegrendszerrel, milyen nagy erőfeszítésünkbe került a tanítás és nevelés munkája; hogy milyen nagy lelki erőre, mennyi odaadásra, mennyi türelemre volt szükségünk s hogy mindez mennyi munkatöbbletet jelent: csak az tudja értékelni, aki maga is megpróbálta. A tanári kar háborús tevékenysége az iskolán belül odairányult, hogy a nagy idők hatását nyomtalanul elröppenni 11c engedje. A bábom hatásait iparkodtunk felhasználni minden tárgy keretében, amint erre alkalom kínálkozott. Rámutattunk a világháború eseményeire, okaira, kiemeltük fontosságát nemzetünk jövőjére vonatkozólag, rátereltük az ifjak figyelmét a jövő föladataira s a léptennyomon kínálkozó tanulságokat törekedtünk fölhasználni az ifjúság lelkének alakítására, jellemének fejlesztésére. Ezen törekvésünkben az erkölcsi hatások éreztetése volt a vezetőgondolatunk s azon mozzanatoknak, tényeknek, példáknak szem elé való állítása, amelyek fölemelőleg, nemesitőleg hatnak az ifjú lélekre. A kötelességteljesitésben, az áldozatkészségben elsősorban ennek a háborúnak hőseit állítottuk ifjaink elé ideálul s különösen ápoltuk lelkükben a hazáért hősi halált halt vitézeink iránti hálát és kegyeletet. Halottak napján a tanítóképző-intézettel együtt gyászünnepélyt rendeztünk a Szent Rókus-temetőben az uzsoki hősnek: Csermák Mihály ezredesnek és az itt eltemetett többi hősnek sírjánál s a néma, de némaságukban olyan fenségesen beszélő sirokat virágokkal borítottuk. Május 25-én pedig a plébánia-templomban gyászmisét mondtunk az intézet volt növendékeiért, akik ebben a világháborúban hősi halált haltak. Nagy buzgósággal vezette a tanári kar az ifjúság körében azon jótékonysági akciókat, amelyeknek célja volt a háború ütötte sebek gyógyítása, a szenvedések, a nyomor enyhítése. Fáradozásának bizonyára legszebb jutalma volt a szép eredmény, amely munkájának nyomában járt.