Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1916

— 21 tói megrovásban, kevésbé szabályszerű magaviseleti jegyet három tanulónk kapott, két tanulót pedig eltanácsoltunk. Megnyugtató, hogy a rendetlenségek legnagyobb részt a gyermekkorral járó meggondolatlanságból és pajkosságból származtak, erkölcsi romlottságról csupán egy esetben volt szó, amikor egyik növendékünket káromló és fajtalan beszédei miatt társai közül el kellett távolitanunk. 3. Testi nevelés. A világháború iskolai testnevelésünk rendes müvelésében is lényeges változást idézett elő, amennyiben az iskolai épülettel együtt a tornacsarnokot is lefoglalták katonai kórhoz céljaira. A szabadban való testgyakorlásra voltunk tehát utalva, amit a szép és kedvező őszi és tavaszi napokon minden fennakadás nélkül gyakoroltunk is. A testnevelésre szánt tanítási órákat, leszámítva az esős időt, mindig a szabadba töltöttük. Sajnos, hogy a tornacsarnokot az idén sem használhattuk s az ifjúságnak az élettani hatásokat elősegítő szertornázást nélkülöznie kellett. A Sport-telep egészséges fekvése kiválóan alkalmas volt a szabadban végezhető összes népies gyakorlatok végzésére. A katonai előkészítő gyakorlatokat már az alsó fokon bevezettük. Egy-egy osztály szakaszokra fölosztva végezte a kivonulást cs a/legszükségesebb katonai rendgyakorlatokat. A legkisebb és a legnagyobb szakaszvezetők egyaránt komolyan és lelkesen oldották meg a tisztükkel járó föladatokat. Künn a téren katonás rendben végeztek fordulatokat, sorszakaszképzést, rendekbe és kettős rendekbe való fejlődéseket és meneteléseket. A szaktanár irányítása, megbeszélése mindig sikerrel járt. A szakaszgyakorlatok után a szakszerű tanítást a rend- és szabadgyakorlatok köréből a szaktanár végezte. A m. kir. honvédség számára irt gyakorlati szabályzat szerint folyt a katonai gyakorlatok tanítása. Könnyebb athletikai gyakorlatok, testedző tornajátékok képezték a további tanítás anyagát. Ezeken kívül a kitartó járásra különös gondot fordítottunk. Egyébként mindenkor, mindenben az időjárásnak és évszakoknak megfelelő mozgásokat használtunk. 4. Értelmi nevelés. Intézetünk nem a puszta tanítást: bizonyos ismeretek közlését tekintette főfeladatának, hanem a nevelést, amelynek a tanítás is csak szolgálatában áll. A gyermek fejlődése, jellemének, gondolkodása módjának, érzés világának kialakítása volt első és legfőbb gondunk s amikor arra törekedtünk, hogy a tanulók az előadott anyagot megértvén, alapos és biztos tudásra tegyenek szert, akkor is főképen az lebegett előttünk, hogy az ifjak megszokják kötelességeiknek pontos teljesi-